Egy korszerű észlelésfeltöltő
Az amatőrcsillagászat fizetés és tiszteletdíj nélkül végzett csillagászat. Egy-egy mélyég-objektum vagy üstökös megtekintése, látványának, alakjának, részleteinek megtekintése például morfológiai vizsgálatnak számít. Ki sportként, ki kikapcsolódásként, ki élvezetből nézegeti az égitesteket különbző távcsövekkel, vagy éppen le is fotózza őket.
A csillagászat régi és folyamatosan fennálló problémája a keletkező adatok olyan tárolása, ami sokaknak – lehetőleg mindenkinek – hozzáférhető, könnyen kereshető, felhasználható. Az amatőrcsillagászatban egyes észlelések később tudományos célokra hasznosítva lesznek, pl. változócsillagászati megfigyelések, meteormegfigyelések stb. Ezeket másképp kell tárolni, mint a leíró jellegű észleléseket. Leíró jellegűek pl. a mélyég-objektumok, üstökösök, bolygók, holdkráterek kinézetének, szín- és fényességviszonyainak, látható jellegzetességeinek szöveges, rajzos vagy fotografikus megörökítése. Sokszor vagyunk kíváncsiak arra, a másik mit lát a távcsövével, mennyi részletet, milyen halvány objektumot, hogyan tud megörökíteni egy-egy jellegzetességet. Érdekes számunkra, melyik távcsővel egy adott égitest hogyan néz ki, és ugyanolyan műszerrel ki milyen eltérésekkel észlel.
Ugyancsak érdekes megőrzni az észleléseket az utókornak, mutatni amatőrcsillagászati aktivitásunkat, és inspirálni egymást a jelenben további megfigyeléseket végezni, az időt hasznosan eltölteni.
Magyarországon és külföldön is több adatbázis létezik, némelyik általános, más csak bizonyos fajta észlelésekre koncentrál. (Ilyen pl. hazánkban az MCSE észlelésfeltöltője vagy a MAFE észlelőrétje.) Ezek összekapcsolása elméletben, technikailag lehetséges. Minket az inspirált a saját adatbázisunk létrehozására, hogy a legkorszerűbb és a kor igényeinek megfelelő kinézettel (design-nal) és kereshetőséggel, könnyű feltöltéssel bíró adatbázisunk legyen.
Minden kedves tagtársunknak és barátunknak figyelmébe ajánljuk észlelési adatbázisunkat, ahová feltölthetik saját észleléseiket, legyen az szöveges, rajzos vagy fotografikus megfigyelés. Az eszleles.hu használatának feltétele csak egy ingyenes regisztráció. Az adatbázisba mindenki feltöltheti észlelését, és megnézheti a másét, összehasonlításokat tehet.
A VEGA észlelőrovatait is a jövőben erre az oldalra alapozva kívánjuk összeállítani.
A regisztráció után lehetőség van – de nem kötelező! - rövid bemutatkozást és elérhetőséget (pl. E-mail címet, facebook oldalt stb) megadni. Fel lehet iratkozni hírlevélre is.
Az eszleles.hu nem üresen indul. Máris több mint 700 észlelést tartalmaz – elsősorban mélyégészlelést -, amik a VEGA korábbi számaiban jelentek meg, vagy amiket a VCSE-hez eljutattak a megelező években. A legtöbb észlelés Varga Györgytől származik eddig.. Hasznos negatív észleléseket is fel lehet tölteni, pl. ha jó égen egy nyílthalmaz nem látszik egy adott műszerrel. Az adatbázis előnye, hogy míg a VEGA számait ugyan élvezettel lehet lapozgatni kézbe véve a régi lapszámokat vagy a neten olvasgatva, ott mégis számról számra elszórva találhatók meg az észlelések itt-ott. Az adatbázisban viszont egyszerre látjuk őket, így kevesebb munkával több észlelés van egyszerre a szemünk előtt.
Az adatbázis természetesen hasznos lehet célpontok válogatására is, ha valaki szeretné tudni, mit lenne érdemes a saját távcsövével megfigyelni. Például lehetséges a saját távcsövünkkel egyező, vagy ahhoz hasonló átmérőjű, fényerejű távcsővel m egfigyelt objektumokat eőkeresni, és aztán azokat magunk is megfigyelhetjük.
Reméljük, barátaink, tagtársiank, amatőrcsillaász ismerőseink hasznosnak és használhatónak találják az adatbázist, és a jövőben használni is fogják, mind észlelések feltöltése, mind korábbi észlelések tanulmányozása szempontjából.
Legújabb feltöltések
NGC 5907 és az SN 2026kid szupernóva
Az NGC 5907 egy rendkívül vékony, éléről látszó spirálgalaxis a Sárkány (Draco) csillagképben, amelyet gyakran Knife Edge Galaxy néven emlegetnek (Késél-galaxis). Az éléről látszó korong miatt a galaxis egy vékony, penge-szerű fénycsíknak tűnik, amelyet egy sötét porkorong szel ketté. Távolság kb. 46–53 millió fényév (különböző mérések szerint). A porkorong szépen kirajzolódik hosszabb expozícióknál. A galaxist most az tette népszerűvé, hogy április 22-én egy II-es tipusú szupernóvát (hidrogénvonalas, magösszeomlásos) fedezett fel a japán Yasuo Sano. A szupernóva egy nagytömegű csillag robbanása, amely a csillag életének végső fázisában történik. A szupernóva-robbanás során a csillag hatalmas energiát szabadít fel, és a robbanás fénye hetekig vagy hónapokig látható marad az égbolton. A szupernóváknak különböző típusai léteznek, például I. és II. típusú szupernóvák, amelyek a hidrogén vonalakban térnek el. Ezek a robbanások nemcsak lenyűgöző látványt nyújtanak, hanem alapvetően alakítják az univerzum fejlődését és a környezetükben található nehéz elemek keletkezését is. A külső rétegek hidrogénben gazdagok voltak, ezért II-es típus. A robbanás után neutroncsillag vagy fekete lyuk maradhatott vissza, és a kidobott anyag több ezer km/s sebességgel tágul.
Tovább az észleléshez »
NGC3079
Ikergyűrűs kvazár A QSO 0957+561A/B – az ún. Ikergyűrűs kvazár – az elsőként felfedezett gravitációsan lencsézett kettős kvazár, amely valójában egyetlen távoli kvazár két képe, 417 napos fényút‑különbséggel. Gravitációsan lencsézett kvazár. Távolság: ~8,7 milliárd fényév. A lencséző objektum egy óriás elliptikus galaxis, G1, egy galaxishalmaz tagja. Ez volt az első kvazár, amelynél sikerült bizonyítani Einstein gravitációs lencsézését közvetlen megfigyeléssel (1979). A két kép spektruma és vöröseltolódása azonos, ami már 1979-ben jelezte, hogy nem két külön kvazárról van szó, hanem egyetlen objektum kettős képéről. A 417 napos időkésés lehetővé teszi a téridő geometriájának és a Hubble‑állandónak a becslését. Ez a rendszer volt az egyik első „időkéséses” H₀‑mérés alapja. Az égbolton a Nagy Medve (Ursa Major)csillagképben található. Koordinátái (J2000):RA: 10h 01m 20.99s Dec: +55° 53′ 56.5″. A két komponens 16–17 magnitúdó körül már izgalmas kihívás! De mi is az a kvazár? A kvazár (quasi-stellar radio source) eredetileg olyan csillagszerű pontforrás volt az égen, amely erős rádióhullámokat bocsátott ki, de optikailag csak egy halvány csillaghoz hasonlított. Később kiderült, hogy ezek távoli galaxisok aktív magjai, amelyek fényessége gyakran meghaladja a teljes befogadó galaxis összes csillagának fényét. A kvazárok középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, amely körül egy forró, gyorsan forgó akkréciós korong izzik. A fekete lyukba hulló anyag hatalmas energiát szabadít fel, ami a kvazárt a Világegyetem egyik legfényesebb objektumává teszi. Miért tűnnek csillagszerűnek? A kvazárok annyira távol vannak (több milliárd fényévre), hogy még a nagy távcsövek számára is pontszerűnek látszanak. Innen ered a nevük: kvázi csillagszerű rádióforrás. Még röviden a gravitációs lencséről. Ez egy olyan jelenség, amikor egy nagy tömegű objektum – például egy galaxis vagy galaxishalmaz – meggörbíti a mögötte lévő fény útját, így a háttérben lévő forrás képe eltorzul, felerősödik vagy akár többszöröződik. A tömeg meghajlítja maga körül a téridőt, és ezzel együtt a fény útját is. Ez pontosan az az effektus, amelyet Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg. A fény nem egyenes vonalban halad tovább, hanem követi a görbült téridőt, mintha egy óriási, láthatatlan optikai lencsén menne keresztül. Röviden, a gravitációs lencse nem fizikai tárgy, hanem a téridő görbülete. A kép nem túl látványos, de a csillagászok szíve egy ilyen képtől igazán megdobban.
Tovább az észleléshez »
M3
Az M3 volt az első objektum a Messier-katalógusban, amelyet maga Charles Messier fedezett fel, és az egyik kedvenc gömbhalmazának tekintette. Az M3 könnyen felkerült a gömbhalmazok top ötös listájára. Fényes magjában számtalan csillag halmozódott fel olyan vastagon, hogy úgy tűnik, minden irányba indákká ömlik. Annak ellenére, hogy a nagyobb amatőr teleszkópokban buja megjelenése van, a becsült 500 000 napnak csak egy töredékét látjuk. Az M3 körülbelül 34 000 fényévre fekszik a Földtől a Tejútrendszerben, messze a galaktikus sík felett,a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben. A 180 fényév körüli valódi átmérőjével a gömb olyan hatalmas, hogy bőven kitöltené a Föld és a Hyades-halmaz közötti teret. Kora ~11.4 milliárd év (nagyon ősi populáció). A magja kb. 6 ívperc átmérőjű, nagyon sűrű csillagmezővel. Ezért kell óvatosan bánni az expóidővel, mert a mag könnyen telítődik. 1913-tól napjainkig folyamatosan fedeznek fel új változócsillagokat benne.
Tovább az észleléshez »
M92
Ezen a nagyításon már elkezdett grízesedni, peremén meg-megcsillant néhány csillag.
Tovább az észleléshez »Friss hozzászólások
Lacza Zsombor - 2026-04-30 18:03:43
Két év alatt senki nem találta meg? Hát én sem. Kéne egy cheat code vagy telefonos segítség vagy valami. Elfordított látással a templomtorony bal oldalán mintha látnék egy sarlót. Miért kell elfordított látás egy fotóhoz? Nem tudom, de csak úgy látszik és lehet hogy az sem az amit keresek.
Varga Zoltán - 2026-04-21 16:19:41
Itt is tetszik! Figyelem az adatokat
Lacza Zsombor - 2026-04-12 06:47:14
:)
Lacza Zsombor - 2026-04-12 06:42:24
Nagyon szép dinamikus kép, a bemozdult fákkal és a jobbra dőlt kompozícióval olyan mintha egy csípőből elkapott pillanat lenne amint az üstökös átrohan a képen. Persze a leírásból kiderül hogy ez ennél bonyolultabb, de a hatás megvan.
Hírek
VEGA észlelések feltöltve
2021-05-20
A VEGA a Vega Csillagászati egyesület folyóirata, amelyben évtizedek óta publikálva vannak az amatőrcsillagászati megfigyelések. Ezeket összegyűjtve, rendezett formában elérhetővé tettük weboldalunkon.
A VEGA-ban közel 30 évre visszamenőleg találhatunk amatőrcsillagász megfigyeléseket. Most végre lehetőség nyílik hosszú idő távlatából újraolvasni egy-egy adott csillaghalmaz, üstökös, vagy épp nóva megfigyelést. Érdekes lehet felfedezni, az idő folyamán milyen változások látszanak - akár a természet változása, akár a távcsövek, eszközök fejlődése miatt.
Elindult az észlelésfeltöltő!
2021-05-19
A Vega Csillagászati Egyesület elindította a saját észlelésfeltöltőjét, nem csak a tagjainak. Bárki ingyenesen regisztrálhat, és feltöltheti akár képes, akár szöveges észleléseit, asztrofotóit. Célunk, hogy hosszútávra és szervezetten, kereshető formában megőrizzük a magyar amatőrcsillagász társadalom hosszú évek alatt gyűjtött megfigyeléseit.
Folyamatosan fejlesztjük az oldalt.
Az oldalon szabadidőnkben, bármilyen profit nélkül dolgozunk,
de a terveink listája hosszú. Ahogy időnk engedi, egyre több
funkcióval szeretnénk ellátni oldalunk (amatőr)csillagász társaink
örömére