Hold észlelések

Mire észleltem már nagyon közel voltak a horizonthoz. Szabad szemmel még láttam a Jupitert is. A felszerelés közben ő már lement. A Seestar S30 Hold üzemmódját választottam. Meg is találta és középre igazította. Manuálisan igazítottam a képet, hogy beleférjen a Vénusz is. Az S30 látómezeje kb. 1.2° x 2.13°. Az észlelés már a háztetők és fák között történt. Perceken belül megérkeztek a felhők is.

Fél év kihagyás után megpróbálkoztam a holdal, alkalmazkodva a légkörhöz. Narancs szűrövel sokkal szebb képem volt mint zöldel, infrát nem akartam hogy jobb felbontás legyen. Kedvenc terepem, egy hasonló képpel kerültem ki a Budapesti Csillagképek kiállitásra, számomra ez a vidék nagy örömet elevenít fel.

Kedvenc helyem kissebb sikerrel. Nagyon sok részletet nem adott, a fokusz is nehézkes volt az ugráló kép miatt. Nem dolgoztam túl, szerintem jobb a lágyabb mint az erős kidolgozás.

A rianás rész valamennyire adta magát, örülök a képnek, sajna vannak hibái. El lehet tüntetni a peremes részeket de akkor természet ellenesen kontrasztos lesz és sötét. Inkább vállalom :)

Április 25-én kiváló égbolt fogadott este. Sehol egy felhő és a Hold fénye világítja be az eget. Gondoltam csinálok egy képet égi kísérőnkről. Ennyire azért nem volt egyszerű a történet. 😃 A fényképezőgépem (Eos M50), a 150/750 távcső és egy fókusznyújtó 2x barlow lencse olyan szűk látómezőt adott, hogy csak egy 8 képes mozaikkal fért bele a Hold. 😃 A panelekhez nem fotókat csináltam hanem videókat a több képkocka eléréséhez. A légkör szereti szétmosni a finom részleteket, ezért ez elengedhetetlen. További nehézség, hogy a távcsövet tartó mechanika nem követő, hanem egy sima EQ-3 ezért szépen kisétált a látómezőből az adott Holdrészlet. A végeredmény 400 képkocka lett panelenként és ezeknek a legjobb 50 képét egyesítettem. A kész képen a telítettséget 100%-al megemeltem, hogy a Hold ásványianyag tartalma előjöjjön. A szem erre nem érzékeny, de a modern szenzorok már igen. 🙂

A sikeres távcső-beállítást követően a Hold egyik leglátványosabb területe, az Esők Tengere (Mare Imbrium) felé fordítottam a műszert, beleértve az északi krátermezőket is. A kép alsó részén látható, közel 1300 km átmérőjű medence egy hatalmas becsapódás nyomán jött létre. Az évmilliók során a területet láva öntötte el, amely feltöltötte a mélyebb részeket, így ma már főként a peremét alkotó hegységek emelkednek ki látványosan. A felvétel elkészítése során a légkör folyamatosan torzította a képet, ezért nagy mennyiségű felvételre volt szükség. Összesen 1500 képkockából a legjobb 10%-ot használtam fel, hogy a lehető legtöbb részletet megőrizzem.

Ez a kráter mindig is az elsők között szerepelt a célpontjaim között. Most végre sikerült elkapni 3000 mm effektív fókusztávolságon, 3× Televue Barlow használatával.

Először más régiókat fotóztam, aztán mikor vizuálisan ránéztem a Holdra, akkor vettem észre a Ptolemaeus-krátert és az azon belül vetülő hosszú árnyékokat, így újból visszaszereltem a kamerát. A fotózáshoz ZWO LRGB szűrőszettből a zöld szűrőt használtam és míg a korábban a világosabb égen készült fotók nem lettek olyan jók, addig ez a nagyjából már sötétben készült fotón nagyon apró részletek is jönnek. A fotón csak életlen maszkokat használtam. Pontosabban hármat. Nagyon szép idő volt a napokban és még lesz is, igaz égi kísérőnk pont mostanában kerül rossz helyre.

Az első komolyabb képem a kertböl. Innen kell tovább fejlődni.

mai holdazás...

1 db 36 másodperc időtartamú videóból (2066 db frame) készült a kép, a képkockák 25%-ának felhasználásával.

Igy még sosem jártam 600db fotóból mindössze 141-et sikerült összeadni....lehet a kissé fátyolfelhős égbolt miatt.

Végre sikerűlt a híres Sellőmet a csillagtengerbe vetni. Távcső tesztelésre nem igazán volt megfelelő a 100%os telihold, de hát ha most volt tiszta, akkor telihold ide - telihold oda , irány az ég alá fagyoskodni. ~~~~~~~~SELLŐ~~~~~~~~~ MARE UNDARUN és a NEPER-kráter látható a képen.

Képfeldolgozás Registax 6.0 és Photoshop programmal.

Képfeldolgozás Registax 6.0 és Photoshop programmal.

Képfeldolgozás Registax 6.0 és Photoshop programmal.

Két hónap felhős-ködös idő után végre volt egy kis derült, amit ki is használtam az új (bár használtan vett) távcsövem kipróbálására. Szép holdfényes este volt, bár gyorsan lehűlt a levegő a VCSE kávási észlelőbázisán. A Holdon körülnézve számos látványos krátert, hegyet és más felszíni képződményt találtam, néhányat meg is örökítettem közülük most már végre igazán szép felbontással. A felvételen látható kráterek egy kis figurára, emberkére emlékeztetnek engem, vagy egy fejrefordított hóemberre. A kép tetején a Herschel-krátert láthatjuk, alatta a Ptolemaeus, lejjebb az Alphonsus, legalul az Arzachel-kráterrel. Jobb oldalt az Albategnius, bal oldalon a Davy-kráter teszi teljessé az alakzatot. Az arányok érzékeltetéséhez: A Ptolemaeus-kráter átmérője 154km, mélysége 2,4km.

A bolygózás kizárt dolog volt pedig jó esélyeket irt a meteoblue. Infrában próbálkoztam leküzdeni a légkört. Hiányzott már ez a régió, gyerekekkel megnéztük okulárban a holdat végig és nagyon nagyon tetszett nekik. Gondoltam ábrázolnám a vizuális hatást. óvatosan kezdtem neki mert hamar peremesedik és sok élt nem hozott de szerintem ez pont igy jó. Alacsonysága ellenére nagy öröm volt ujra holdazni sok kihagyás után :)

Kipróbáltam az új infra szűrőt, arra nagyon érdemes volt kipakolni. Itt sem volt teljesen jó az ég még infrában sem, de jól teljesitett a próbán. 20 ezer frame ből 3000 kocka. Primerben készült.

A január nem épp csontderült idővel indult, de a felhők között néha-néha elúbújt a Hold. Egy ilyen rendszerrel azonban pont nem ez kellett, hanem amikor megfelelő vastagságú felhő úszott a Hold elé, így ezáltal lesötétítve annyira a Hold korongját, hogy az ne égjen be a felvételeken. A mozgó felhőzet szép sávosan hagyta a képet 10 másodperc alatt és lehet látni az úgynevezett holdkoszorút is. A holdkorong kissé vöröses a légkör és a feldolgozás miatt is, de szerintem ennyi megengedett. :)