Asztrotájképek

Két év után ismét elutaztam Namíbiába csaknem három hétre egy kisebb csapat tagjaként, és végigfotóztam ezt az időszakot. Nappal is hihetetlen a táj, teljesen különbözik attól, amit itthon láthatunk. Éjszaka pedig teljesen új látványvilággal szembesültem, a korábban csak könyvekben, fotókon látott csillagképekkel és alakzatokkal: a Dél Keresztje és mellette a Szeneszsák, a szabadszemes Karina-köd és az Omega Centauri. A Tejút magja pedig hatalmas, és a zenitig emelkedik az éjszaka során. Elsőnek egy egyszerűbb tájképet dolgoztam ki, amit a szálláshelyünktől pár száz méterre készítettem. A környék tele volt hangulatos fákkal és bokrokkal. Sokszor még a sakálok vonyítását is lehetett hallani :)

A namíb asztro-expedíció vége felé, egy kifejezetten hideg hajnalon, hárman kitelepültünk az Isabis-folyó vízesésének környékére tejút-panorámát fotózni. Az Isabis egy időszakos folyó, ottjártunkkor a medrében egyáltalán nem volt víz. Nappal is nagyon különleges ez a környezet, éjszaka pedig rengeteg kompozíció lefotózására ad lehetőséget ez a terület. A panorámaképet 24 panelből fotóztam, és a Microsoft Image Composite Editorral sikerült összeillesztenem, majd az Affinity Photo-val dolgoztam fel. Nem vagyok túl gyakorlott panorámák készítésében, de azért örülök, hogy egy ilyen felvételt sikerült összehoznom.

Amikor egy hosszú repülőút után jön mégegy utazás Afrikán belül... A Földön hihetetlen, szinte túlvilági tájak léteznek... lehet akár a bolíviai sós síkság, vagy akár a Wadi Rum, ahonnét rengeteg filmet látni... vagy éppen egy olyan hely, ahol szinte földönkívüli növénynek kinéző fák nőnek. Namíbiában egy régióban különös, furcsa alakú fák néznek az ég felé, melyeket "Quiver Tree" nek jelölnek a táblák. Furcsa, nyelvtekerő latin neve az Aloidendron dichotomum, leginkább tegezfaként ismert. Annyira különlegesek, hogy a helyszínen már csak tiszteletből meg sem érintettük őket, inkább csak nézegettük a felfelé törő, hatalmas furcsa alakú fákat. Önmagában a helyszín is különleges és igen balesetveszélyes, hiszen a sziklák szinte teljesen gömbölyűek, ezért egy rosszul irányzott lépésnél kész is a bokatörés, messze minden orvosi segítségtől. A tegezfák az égbe magasodnak. Napközben pirító napsütés és majdnem lilás ég jelzi, hogy éjszakánként árnyékot vet a Tejút... majd hajnal felé közeledve a Vénusz. A déli féltekés égbolt mindenhogyan és mindenféle fotós berendezésben jól néz ki, sőt az újdivatú keskenysávos fotós rendszerek egészen különleges ködösségeket mutatnak meg. A tegezfák az égbe magasodnak. Napközben pirító napsütés és majdnem lilás ég jelzi, hogy éjszakánként árnyékot vet a Tejút... majd hajnal felé közeledve a Vénusz. A déli féltekés égbolt mindenhogyan és mindenféle fotós berendezésben jól néz ki, sőt az újdivatú keskenysávos fotós rendszerek egészen különleges ködösségeket mutatnak meg. ... egyfajta overkill a hazai éghez képest, de azért a nulla fényszennyezés meg a nagy tengerszint feletti magasság is rátesz egy lapáttal a minőségre. Természetesen a naptevékenységi maximum idején a légkörfény eléggé feltűnő és elég gyakran zavaró is.

Eme felvételen a H.E.S.S. site főtávcsöve látható, mely szinte beletör a Tejút sávjába. A High Energy Stereoscopic System Cserenkov távcsövei a kozmikus gamma sugarakat vizsgálják. A tudomány bámulatos, de a távcsövek is. A képen látható főtávcső harminc méter átmérőjű és még ennél is magasabbra emelkedik az égbolt felé. Mivel a távcsövek rendkívül érzékenyek, ezért világítgatás szigorúan tilos, így a fényképezőgépeket kint kellett hagyni, hogy elkészítsék eme fotókat... fotókat, ugyanis egy több száz képből álló sorozat egyik fotója lett kiemelve. Valójában ott mögötte emelkedett a Tejút fényes sávja. A felvételen nem érződik, de hatalmas izgalom volt a kamerák telepítésekor, felprogramozásakor. Egyfolytában figyeltük a rendelkezésre álló időt... végül jött a kürtszó, valamint a kisebb távcsövek elkezdtek emelkedni az égbolt felé. A nagy finálét a központi egység adta a mozgásával. Egyszerűen fenomenális élmény volt látni, ahogy a harminc méter tükörátmérővel rendelkező szerkezet a magasba emeli a többtonnás detektort.

Szombatra virradóra kiugrottam terepre egy tesztfelvételt készíteni a kelő Tejútról. Az alsó légréteg eléggé párás volt, valamint majdhogynem fagypontig csökkent a hőmérséklet, ahhoz képest, hogy a csillagvizsgálónál 15°C volt. Ismét a fotónál mindent bevetettem, amit csak tudtam. A focus-stackelt előtér mellé jött a követett panoráma sorozat. Egy kicsit nagyméretű ez a fotós szett, de cserébe amíg dolgozik horizontálisan, addig tudom csodálni az eget, tudok nézegelődni binokulárral, sőt még távcsővel is akár.

Tábori életkép vonuló felhőkkel

2025.02.21 15:57UT Komádi. A helyi Naplemente előtt vagyunk pár perccel. A Vénusz gond nélkül látható nyugaton. A Jupiter is 1 percen belül megvan. Mindkettő sárgásfehér. A hely ismerete által nem nehéz megtalálni őket - főleg a Vénuszt.

Békés téli estéken, amikor még nincs ködveszély, talán a legszebb az égbolt az évszakok estéi közül. Ott a Tejút, jön a téli rész, az Orion... de még mindig lehet csemegézni a nyári érdekességekből, vagy épp őszi objektumokkal lehet eltölteni az este egy részét. Hajnalban meg már jön a tavasz... sőt... nyár. :) Mivel aktív a Nap, ezért a légkörfény sajnos gyakori vendég a képeken. Karácsony és Szilveszter között bármelyik képet is készítettem, azon vaskosan zöld gravitációs hullámok által torzított fénylés volt. Mostanában jött divatba, hogy H-alfát implementálnak az asztrotájképekbe. Van aki szép igényesen, de láttam már kegyetlen ásítást Eridanus-looppal, te jó ég. :D Klipszűrővel ez egy elég veszélyes mutatvány. Egy rossz mozdulat és utána nem kell használni este a szűrőt, vagy ami még rosszabb, megy a kosz a tüköraknába. Az ünnepek között sokan voltak nálunk, de pont volt lehetőségem egyszer-kétszer fotózni is és nagy élmény volt a derült ég alatt tesztelgetni. Az ország nagyrészével ellentétben a Zselicben végig derültre sikeredett a téliszünet ezen része. :D

Kefalóniai nyaralásunk során sem hagyhattuk ki az asztrotájképezést. Éjszakai túránk első állomása az Aenos hegységbe vezetett. Kompozíciónak kinéztem magamnak a domboldalban levő magányos fát, melynek elérése nem volt egyszerű. A talpam alatt legördülő kavicsok tették igazán izgalmassá a mászást. Végül erőfeszítéseimet siker koronázta és sikerült a Tejúttal megörökíteni a kinézett célpontot.

Bognár Csaba (9 éves gyermekem) rajza vizuális észleléséről, melyet közel 2 órán keresztül folytattunk a -2 fokban. Magától kereste meg a megrajzolt objektumokat és együtt láttuk a kékes meteort. :)

Az utolsó fotóim egyike egy Csapod környéki réten készült a C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS) üstökösről, ahol előtérnek bálákat választottam. A párás körülmények ellenére a Tejút is szépen megmutatta magát és a halványodó égi vándor még mindig szabadszemes volt. Ezúttal is megcsodáltam binokulárral a gyönyörű csóváját.

A helyszínt napokkal korábban megterveztem, már csak egy derült estére vártam, hogy az üstököst megörökítsem a tóval. Az égi vándort a párás körülmények miatt szabad szemmel csak sejteni lehetett ezen az estén, ám binokulárral fantasztikus látványt nyújtott.

2024.10.20-án sok borult este után rám mosolygott a szerencse és sikerült megörökítenem a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstököst. A lövői Kármelhegyi kápolnával fotóztam le 19:15 körül, még holdkelte előtt. Szabad szemmel és binokulárral is pazar látványt nyújtott az égi vándor és a Tejút párosa. 10 db 10 sec-es kép összegzéséből született meg a végeredmény.

(folyt.) Kis alvás után felébredtem 2 óra után, de felhös volt még, aztán esett is. Csak 4 után derült ki, 5 körül indultunk útnak. Elöször nem tünt túl aktívnak, de kitartottunk, és elkaptunk egy újabb felfénylést. A helyszín a D54-es Hunebed, egy újkökorszaki köemlék Havelte mellett. Jópár képet csináltunk, aztán kezdett pirkadni. Gondoltuk indulhatunk haza. Ahogy sétáltunk felnéztem az égre, és önkéntelenül elkiáltottam magam (mint amikor meteort látunk a VCSE táborban, csak más szavakkal ☺️)! Olyan erös lett pillanatok alatt! Gyorsan beüzemeltük a gépet megint, és löttünk egy timelaps sorozatot mielött végleg elhagytuk a helyszínt. A másik irányban látszot a SAR is, és a brilliáns Jupiter. Felejthetetlen éjszaka volt!

Az októberi aurora egészen különleges volt, nekünk ez volt az elsö szabadszemes, okt. 10.-én. Mi voltunk kint elsöként a réten, és egyböl a maximumot kaptuk; késöbb özönlöttek az emberek, de 1-2 óra után befelhösödött. Óriási élmény volt látni ahogy percröl-percre változott! Mi hazamentünk 10 körül. Egész éjjel aktív volt; egy erösebb aktivitási periódust elkaphattak a szerencsések éjfél után, amikor rövid idöre kitisztult. Mi hajnalra terveztük a második expedíciót, egy másik helyre. Ki lehet bogarászni a föbb csillagképeket a képen (UMa, UMi, Cas, Cep, Per...). A Fiastyúk jobboldalon a sorokban kel; Andorméda (M31) jobb fölül.

Hiába csökken az üstökös fényessége, ahogy fogy el a Hold, úgy egyre jobbak lesz a csillagos égbolt láthatósága. Az égi vándor gyakorlatilag belelógott a Tejútba a képeken. Szabad szemmel kb. csak a feléig lehetett követni. Járdacsillagászat van tartva minden esténként, ám a mostani volt a második a felhőzet miatt, amikor sikerült megmutatni az üstököst. Ezen az estén minden sikerült, amit az ember elvárna egy ilyen helyzettől. Noha kicsit nehéz volt fotózni, mert az autók egyfolytában jöttek-mentek, ugye sokan kíváncsiak voltak az üstökösre. A feldolgozást nehezítette, hogy éjjel 2 óra volt. Mivel sokan voltak, ezért itt a követett és illesztett technológia nem jöhetett szóba... talán egy ultranagylátóval a felbontás rovására...

Végre! Szabad szemmel is elképesztő volt, még ilyen holdfázis mellett is! 😍 C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) Felszerelés: Canon EOS 800D + Canon EOS 18-55mm + Sky-Watcher Star Adventurer + Viltrox távkioldó Expozíciós adatok: Égbolt: 10x30s Előtér: 1x60s 18mm ISO 400 Szoftverek amiket használtam: Adobe Photoshop CC 2024 Beta Helyszín, időpont: Balmazújváros, 2024.10.15.

Október 7-én újból felragyogott az északi fény sok helyen, noha rövid ideig, de éppen meglehetett figyelni szabad szemmel. Kamerás felvételeken viszont abszolút feltűnő volt A felvétel még az első hullám alkalmával készült, amikor csak éppen vöröslött a horizont messze észak környékén. Az év hátralévő részében, valamint 2025-ben is bármikor lehet Sarkifény... e szöveg írásakor is úton van egy hatalmas adag CME, ami szintén okozhat fénylést az északi horizonton a következő napokban. A felvétel egy óraműves állványról készült, ahol az égbolt követve lett. 5 kép átlaga az előtér és 5 kép átlaga az égbolt, valamint 5 kép H-alfa szűrővel készült, hogy jobban látszódjanak galaxisunk ködösségei.

Kora este volt. Épp, hogy csak leszállt a sötétség és már indultam is az első tisztásra ami útba esett a házunktól egy 200 méterre. A képen a Tejút halványabb részét láthatjuk a Perseus és a Cassiopeia csillagképek környezetét. Jobb oldalt középen még az Androméda Galaxis is megfigyelhető. Ismét csak a telefonom volt kéznél a felvétel készítésekor.

Kimész a horgásztóhoz egyet pihenni és leszáll az éjszaka. Szinte ragyog a Tejút és a sok-sok csillag. Minden irányból szarvasbőgés és tücsök ciripelés hallatszik. Békesség és nyugalom áraszt el ahogy nézed az eget.