Mélyég észlelések

A kép 250mm-es objektív beállítással készült, M-gen-es csillagkövetéssel.

A képek egy harmada már 2021-ben készült.

A távolodó Mars a téli égbolt szabadszemes nyílthalmazai, a Hyadok és a Fiastyúk között. Az időjárás nem volt épp a legtisztább, de a fátyolfelhők szépen kiemelték a fényesebb csillagokat.

Kihasználva végre a pár derült éjszakát elkészítettem az idei M31-em, immáron a saját készítésű kis kerti csillagdámból. Kellemes Ünnepeket Mindenkinek! :)

A kép Deep Sky Stacker és Photoshop programma lett feldolgozva.

Régóta terveztem lefotózni a méltán ismert Fiastyúk nyílthalmazt, amire 18-án volt is jó esély, igaz, a nyugodtság nem volt épp a legjobb.

A kép Deep Sky Stacker és Photoshop programmal lett feldolgozva.

A kép Deep Sky Stacker és Photoshop programmal lett feldolgozva.

Eme érdekes ködösséghez nem épp egy Bortle 4-es ég a jó, de azért megpróbáltam. Nyilván az 1100D teljesítőképességének határán van. Folyamatosan gyűjtöm az expókat: szinte rutinszerűen megy a fotel asztrózás, mellette meg próbálok vizuzni, ám az nem igazán megy mostanában. A nyers felvételeken ebből a ködösségből nem sok látszódik egyébként. Talán egy 183-assal kellett volna ezt megpróbálni, ha esetleg valakinek lesz rá affinitása a jövő évben megfotózni ezt a Cygnusban, akkor hajrá. Vagy talán még most is lehet vele próbálkozni. :)

A Propeller-köd a Hattyú csillagképben, a Gamma Cygni-től észak-keleti irányban található, a Cygnus X nevű molekuláris felhőhöz tartozik. A köd főleg a Hidrogén alfa hullámhosszán sugároz, az oxigén III és kén II vonalak gyengék.

Ha Hercules csillagkép, akkor Messier 13, esetleg Messier 92. Pedig sok más mellett egy igazi kék gyöngyöt is rejt, az Abell 39-et. Tőlünk 6800 fényévnyire van, központi csillaga 15,5 magnitúdós, maga a köd 13,7 magnitúdó fényességű. 2,5 fényév átmérőjével egyike az eddig ismert legnagyobb, buborék alakot felvevő planetáris ködöknek. Azért a gömb alakzatba némi hiba csúszott, ugyanis a nyugati fele közel 50%-kal fényesebb a keletinél, valamint a központi csillag is kb 2"-el eltolódott a középponttól. Ezt egy kissé asszimmetrikus anyagkidobódás eredményezte, és mivel az intersztelláris térben nem ütközik semmibe, eredeti formájában tágul tovább a ledobott, mintegy 0,6 naptömegnyi gázburok.

Nyár végi Androméda-galaxis fotóm Bortle 4-es területről fotózva. Kíváncsi voltam, mire képes mélyég-fotón a 100-400-as teleobjektívem, meglepett a végeredmény. Feldolgozás: DeepSkyStacker, Adobe Photoshop 2022

Nem volt egy akármilyen időszak, de a feldolgozásokkal annyira nem érek rá bíbelődni. Lassan kezdem kinőni a DSLR-t, de talán már nincs is olyan messze nálam a hűtöt CMOS korszak. Eme sötétködöket jobban lehetne csösszögtetni keskenysávval, hűtött cmossal, de sajnos egyelőre még nem volt lehetőségem szerezni olyat. A DSLR-ről nem fogok lemondani, de jobb ég alá rakom. Az R1-es Bortle 5 alatt van és néha telibeverik a fények. Talán jövőre már meglesz az R2 Bortle 3-ja is. Nyilván minél jobb az ég, annál kevesebbet kell exponálni adott témára és annál könnyebb a feldolgozás is.

Wow! Elképesztően gyönyörű látvány, igazi fodrozódó, hullámzó ködösség, szinte meg tudom érinteni. Rengeteg szálat, filamentumot látni, majd minden rész különböző fényességű. A legnagyobb összefüggő részben szálas szerkezetet látni, rengeteg hullámot lehet elkülöníteni, így olyan a hatása, mintha a viharos óceán partján állnék. Jó lenne egyszer a teljes ködöt egy látómezőben vizsgálni, órákig elnézegetném (melegebb időben...).

Ismét gyönyörű, felemelő látvány! Mindenképpen fényesebb, és talán nagyobb is, mint Őrimagyarósdról. Az is biztos, hogy lényegesen több részlet látszik, főleg a magzat fejénél tűnik fel egy-egy fényesebb anyagcsomó. A köd szélei habosak, felhősek, szinte csomósak.

Hatalmas, gyönyörű planetáris! Teljesen kerek, semmi szál, kilógó anyagcsomó nem töri meg a szimmetriát. Nyugati pereme a legfényesebb, de a köd belsejében is felsejlik néhány részlet. A nyugati ív amilyen fényes, olyan keskeny, mindig vissza-visszavonzza a tekintetem. A köd környezete is igen megkapó, szép csillagmezőben láthatjuk.

Mit tehet az amatőr, ha felhőlyukakra vár, s azok alig-alig akadnak? Keres valami fényes nyílthalmazt! Az M73 sem a legnagyobb, sem a legrészletgazdagabb, sem a legmegkapóbb objektum. Inkább azt mondanám rá, hogy aranyos. Három csillaga kifejezetten fényes, szépen kiemelkedik a környező, egyébként sem túl sűrű csillagmezőből.

Apró planetáris. Mégis, hihetetlenül színes, abszolút megkapó látvány, azonnal kitűnik a környező csillagmezőből. Mindig vissza-visszatérünk hozzá, ilyen jó ég alól egy éjszaka sem lehet kihagyni. A déli része valamivel fényesebb. A színe igazi türkiz, mint a haragos tenger.

Az Androméda fotózása után tettem egy próbát ezzel a galaxissal is.

Próbakép, hogy a Star Adventure 135 mm-el vezetés nélkül mire képes 2 perces expóiővel. Mondhatom, hogy a vártnál többet.