Mélyég észlelések

Ómega-köd. 48x: Sok részletet tartalmaz, több kiálló nyúlványt is észre lehetett venni. Jóval nagyobb, mint az először feltűnő fényes hattyúforma. Ennek vége legyezőszerűen szétterül DK felé, és közrefogja egy félkör alakú halvány ív. A látómező mérete 65'.

Selyemgubó-köd. 34x: Halvány, de egyből észrevehető emissziós köd, benne a Cr 470 nyílthalmazzal. Láttam benne egy sötétebb lyukat, a központi csillagtól Ny irányba. A felhőtől ÉNy-re, a látómezőben lefelé található a VdB 147 reflexiós, és a B168 jelű hosszú sötét köd. Utóbbi az IC 5146-nál sokkal feltűnőbb, nem fér bele a látómezőbe. A reflexiós köd mellett látható még egy sötét folt. A látómező mérete 100'.

120x: Egy halvány, elnyúlt folt néhány szintén halvány csillag mögött, amik egy keresztet formáznak (Czernik 11). Megtalálni izgalmas volt, a környékén sok érdekes köd és nyílthalmaz volt látható, melyek segítségével nem vesztem el a sűrű csillagmezőben, könnyen el lehetett navigálni. A látómező mérete 20'.

Nagy-Orion-köd. 120x: Kiteredt, fényes belseje részletes, nagyon sok kis inhomogenitás. Majdhogynem térhatású látvány, mintha hegységek és kanyonok szabdalnák egymást. A középső nagy sötét beharapás széle recézett. A Trapézium mögött egy nagyon enyhe sötétebb csík. Az M43 DK felé egy sötét sáv mögött túlnyúlik, de arra már nagyon halvány. A látómező mérete 20'.

Az "Oroszlánhármas" a Földtől körülbelül 35 millió fényévre található az Oroszlán csillagképben , amely ennek az ikonikus spirál galaxiscsoportnak a becenevét adja. A hármast alkotó galaxisok, az M66, az M65 és az NGC 3628 gravitációs kötélhúzásban vesznek részt, így ez egy lenyűgöző mélyégi látvány. Galaktikus korongjaik a Földről nézve különböző szögekbe dőlnek. Az NGC 3628 az éléről látszik, míg az M65 és M66 elég ferde ahhoz, hogy felfedje spirálkarjait. Az NGC 3628 éles nézete elrejti előlünk a galaxis spirális szerkezetét, viszont láthatóak a vastag, sötét porsávjai amelyek átvágják a galaktikus síkot, szélein pedig a forró fiatal csillagok amelyek kéken ragyognak....megjelenése a „Hamburger Galaxis” becenevet érdemelte ki a csillagászok körében. Mivel a galaxisok gravitációs kölcsönhatásban vannak egymással nagyon valószínű, hogy a távoli jövőben egy gigantikus hármas összeütközésben születnek ujjá egy óriási szupergalaxis formájában! Nem igazán ideális körülmények között készültek az expók, mivel az utóbbi időben leszoktam a sötét Kékestetői égről és maradtam a fényszennyezettebb kertben (tablettel a kanapéról túl kényelmes vezérelni az ASIair-t)... szóval küzdelmes volt igy a kidolgozás! 25 órányi expóból kb. 5 óra ment is a kukába! Na majd ugyis jön a galaxis szezon és mivel az nem keskenysáv szűrős fel kell mennem újra a Mátrába! Amugy 2022 tavaszán kezdtem el, csak nem tudtam befejezni akkor mert hosszú időre elromlott az idő! Ha van észrevételetek szivesen fogadom! Köszönöm ha ránéztek!

A képet 2023-02-14-én kezdtem, majd másnap még folytattam. Gyors kidolgozás után úgy láttam, hogy az OIII nagyon kevés, így a következő tiszta estén (ami egy héttel később volt) szinte csak OIII szűrővel gyűjtöttem még hozzá fotont, így az OIII a teljes kb 10 órás integréciónak majdnem a felét teszi ki.

Sajnos a közeli utcalámpa miatt a háttér egy része is elveszett.

A PuWe1 egy meglehetősen nagy, halvány planetáris köd a Hiúz csillagképben, melyet 1980-ban Alois Purgathofer és Ronald Weinberger fedeztek fel a Palomar Sky Survey felvételein. A köd az egyik legnagyobb látszó méretű és a hozzánk legközelebbi planetáris az égen. Részletesebb leírás: http://vcse.hu/purgathofer-weinberger-1-planetaris-kod-a-hiuz-csillagkepben-mezei-balazs/#more-11372

Az Sh2-173 a Kassziopeia csillagképben található, nagyrészt hidrogént tartalmazó emmisziós köd, melyre jellegzates alakja miatt az "Operaház Fantomja" néven is hivatkoznak. A kép Halfa- RGB összeállítás, a H alfa réteget csillagtalanítva használtam fel. A csillagok színe kalibrált, a ködösség színét én alakítottam.

Olyan alacsonyan van,csoda, hogy a szomszéd kéménye nem takarta ki :) Végül azért sikerült elcsípnem ezt a régóta bakancslistás objektumot.

Az üstökös rajzolása után úgy döntöttem, beleférhet még egy objektum mielőtt a Hold zavaró magasságba emelkedne, így a "legkézenfekvőbb lehetőséget", az Orion ködöt vettem célba. Az üstökössel szemben itt határozottan jobb volt a látvány a CLS szűrő alkalmazásával. A 9 mm-es okulárra esett a választása, amivel már könnyen elkülöníthetőek voltak csillagok a Trapéziumban. Eleinte vacilláltam, hogy ilyen ég mellett érdemes-e rajzolni, de aztán arra jutottam hogy miért ne, jó összehasonlító kép lehet egy későbbi, fényszennyezés-mentesebb helyen történő észleléshez, illetve a kevesebb részlet nekem is jó gyakorlási lehetőséget ad.

Ez a planetáris már kísérletezésből született, de úgy látszik, 12 magnitúdó meg se kottyan a Szegedi Csillagvizsgáló főműszerének. Egy kép, próba jelleggel.

Próbálgatjuk a Szegedi Csillagvizsgáló főműszerét. Kollimálni kéne, lemosni, ezernyi apróság...ennek ellenére rengeteg a potenciál benne. Egyetlen kép, szinte nyersen. Vizuálisan is kivehető a fehér törpe.

A kép készítését 2023-02-08-án kezdtem, de kb. 10 expo után beúsztak a felhők. Szerencsére másnap tudtam folytatni, akkor egy kis párát leszámítva jó volt az átlátszóság is. Kidolgozás PixInsightban, az (arányaiban) sok OIII segítette kibontani a részeleteket, a Ha egyébként is elég tiszta volt.

Mivel, mondhatni, hónapok óta nem volt használható egünk, a telihold és a szél ellenére próbáltam kihasználni minden pillanatot..

Nemrég találtam a neten ezt a kis 135-ös telét szinte új állapotban. Nem sokat vártam a kb 40 éves cucctól, 25ezer Ft-os vételárért, de be kell valljam pozitív meglepetést okozott! :)

Végre volt három egymást követő nagyon hideg, de szinte teljesen felhőtlen éjszaka. A képek 2023-01-04 és 2023-01-06 között készültek, a Hold napról napra nagyobb volt. Kidolgozás PixInsight-ban.

Január 24-én tiszta időben - bár most vezetés nélkül - de sikerült megörökítenem az M3-at.

Január 24-ei üstökös vadászat előtt fordítottam rá a távcsövem, vezetettlen felvételek összessége - korrekciós képekkel -, mert megviccelt az új ASI kamerám, igy mindössze 6*90sec expoból készült el a fotóm.

Számomra a lehető legizgalmasabb és legnehezebb fotóm a lehető legnagyobb élményekkel. A Zselicben 2023.január 30-án hajnali 1kor derült ki, így rögtön ráállítottam a távcsövet az üstökösre és elsőre benne volt a látómezőben, holott a KStars nem nagyon akarta megtalálni. Az üstökös gyorsan mozgott a látómezőben, így minden 20 percenként odébbtoltam a távcsövet. Végül hajnali fél 6ra lettem kész vele, majd zártam a tetőt. Másnap következett az alapkép, melynél "abbahagytam" a fotózást, de ekkor az üstökösnek már hűlt helye volt. Azért választottam ezt a taktikát, mert az üstökös ioncsóvájánál a két galaxis nagyon megtetszett és össze akartam komponálni vele. Utólag néztem, hogy a két galaxis távolsága kb. 430 millió fényév. Mindkét nap éjjel a VCSE tagtársakkal tartottam a kapcsolatot. Mindenki nagyon izgult már , hogy bármilyen szettel láthassa az üstököst. Oké, hogy a nyersek megvannak, na de más kérdés volt, hogy SiriL programmal még soha nem stackeltem üstököst, de csak kétszer használtam össz-vissz, szóval két nap úgy zajlott le, hogy már stackeléssel meg Winsorized sigma teisfiamkappa clippinggel álmodtam... És ez az egész nemrég még most is, mert a hűtött cmossal nem volt gond, de a 6D képeit már nem akarta megenni normálisan a program, amire megint órák voltak rájönni, hogy miért. SiriL előtt Nebulosityvel összeraktam a képet, de akkor meg az ioncsóva lett kettős a ... talán az üstökös elfordulása vagy a kúphiba miatt... az is lehet, hogy a pólusról elmászott a távcsőmechanika. Végül már ragadó szemmel de úgyéreztem, hogy a kép nagyjából kész. Sokkal jobb lett volna, ha nem a szomszéd 5 x 700W-os lámpája világít be, Bortle 5re cseszve az égboltot, meg némi brikettszénfüst is jó helyre került, de ígyis örülök, hogy számomra idegen kamerával, idegen programmal ezt így megtudtam csinálni.