Összes észlelés

A Dwingeloo rádióteleszkóppal.

Távolodóban a C/2023 A3 Tsuchinshan-Atlas üstökös,a megfigyelés időpontjában a fényesség 6,85 magnitúdó. A 9x50-es keresőtávcsőben épphogy észre lehet venni, Tényleg elég halvány lett, a környező csillagok alapján be lehet azonosítani.

A még éppen hogy szabad szemmel látható üstökös természetesen terítékre került az észlelőhétvégén. Rövid sorozat készült az üstökösről, mely hamar a fák közé bújt. Ekkora nagyításon az üstökös feje volt a tét. Hallgatnom kellett volna Balázsra: még rövidebb expókat kellett volna használni, de ígyis elég látványos lett a fotó. Míg eme nagyrendszer szépen teljesített, addig a kisrendszernél egy banális hiba miatt használhatatlanok lettek a nyersek (még).

A VCSE Őszi észlelőhétvégéje a MAG-Tanyán zajlott a Zselicben. Szerencsére az égbolt állapota kedvező volt a fotózáshoz, tesztekhez. A felvételeknél a vezetés már nem keresőtávcsővel, hanem OAG rendszerrel zajlott. Szerencsére a bemozdult kép ismeretlen fogalom lett. Az észlelőhétvége alkalmával kölcsönkértem az 585MC-Pro kamerát, ami 750mm-en nagy nagyítást adott a csillaghalmazokhoz. Ezúton is köszönetem Szilárdnak a kameráért. :) A távcső teljesen automatikusan működött és fotózta az objektumokat. Sajnos UV/IR block szűrő nem volt a kamera előtt, ezért infrafény is került a képre. Ismét lett egy olyan alkalom, amikor azért jó egy automatikus rendszer, mert közben lehetett észlelni vizuálisan jókat, beszélgetni nagyokat... :)

A VCSE Őszi észlelőhétvégéje a MAG-Tanyán zajlott a Zselicben. Szerencsére az égbolt állapota kedvező volt a fotózáshoz, tesztekhez. A felvételeknél a vezetés már nem keresőtávcsővel, hanem OAG rendszerrel zajlott. Szerencsére a bemozdult kép ismeretlen fogalom lett. Az észlelőhétvége alkalmával kölcsönkértem az 585MC-Pro kamerát, ami 750mm-en nagy nagyítást adott a csillaghalmazokhoz. Ezúton is köszönetem Szilárdnak a kameráért. :) A távcső teljesen automatikusan működött és fotózta az objektumokat. Sajnos UV/IR block szűrő nem volt a kamera előtt, ezért infrafény is került a képre. Ismét lett egy olyan alkalom, amikor azért jó egy automatikus rendszer, mert közben lehetett észlelni vizuálisan jókat, beszélgetni nagyokat... :)

A VCSE Őszi észlelőhétvégéje a MAG-Tanyán zajlott a Zselicben. Szerencsére az égbolt állapota kedvező volt a fotózáshoz, tesztekhez. A felvételeknél a vezetés már nem keresőtávcsővel, hanem OAG rendszerrel zajlott. Szerencsére a bemozdult kép ismeretlen fogalom lett. Az észlelőhétvége alkalmával kölcsönkértem az 585MC-Pro kamerát, ami 750mm-en nagy nagyítást adott a csillaghalmazokhoz. Ezúton is köszönetem Szilárdnak a kameráért. :) A távcső teljesen automatikusan működött és fotózta az objektumokat. Sajnos UV/IR block szűrő nem volt a kamera előtt, ezért infrafény is került a képre. Ismét lett egy olyan alkalom, amikor azért jó egy automatikus rendszer, mert közben lehetett észlelni vizuálisan jókat, beszélgetni nagyokat... :)

A VCSE Őszi észlelőhétvégéje a MAG-Tanyán zajlott a Zselicben. Szerencsére az égbolt állapota kedvező volt a fotózáshoz, tesztekhez. A felvételeknél a vezetés már nem keresőtávcsővel, hanem OAG rendszerrel zajlott. Szerencsére a bemozdult kép ismeretlen fogalom lett. Az észlelőhétvége alkalmával kölcsönkértem az 585MC-Pro kamerát, ami 750mm-en nagy nagyítást adott a csillaghalmazokhoz. Ezúton is köszönetem Szilárdnak a kameráért. :) A távcső teljesen automatikusan működött és fotózta az objektumokat. Sajnos UV/IR block szűrő nem volt a kamera előtt, ezért infrafény is került a képre. Ismét lett egy olyan alkalom, amikor azért jó egy automatikus rendszer, mert közben lehetett észlelni vizuálisan jókat, beszélgetni nagyokat... :)

A Messier 76 (Kis Súlyzó-köd) egy planetáris köd a Perseus csillagképben mintegy 2500 fényév távolságra található. Megfigyelése az őszi hónapokban lehetséges. A képet 2024 október 24-én és november 03 -án fotóztam.

Az első képem az IC434 régióról. Nagyon vártam már, hogy el tudjam kezdeni fotózni. Eredetileg 61 db nyers kép készült, de ebből végül csak 19 darabot tartottam meg belőlük. A 19. kép után némileg befelhősödött az ég. Mivel az előrejelzések továbbra is bíztatóak voltak, reménykedtem benne, hogy kitisztul, és folytattam tovább az expozíciókat, a terv szerint. De sajnos a 19. kép után az összes többi nyers kép csak rosszabb lett, mint a korábbiak. Így csak ezt a maradék nyersanyagot dolgoztam fel Siril-lel és GIMP-pel. Később gyűjtök még több expót az anyaghoz.

Az NGC 7789, Caroline Rózsája egy nyílt halmaz a Cassiopeia csillagképben, amelyet Caroline Herschel fedezett fel 1783-ban.

A Dwingeloo rádióteleszkóp mellett készült ez a nagylátószögü kép. Az üstökös már alig volt szabadszemesnek mondható. Elkaptuk a Tejutat, és egy hullócsillagot is (hacsak meg nem tréfált minket egy mühold!).

Kellett egy kicsit autókázni ehhez a képhez, de megérte! :)

(folyt.) Kis alvás után felébredtem 2 óra után, de felhös volt még, aztán esett is. Csak 4 után derült ki, 5 körül indultunk útnak. Elöször nem tünt túl aktívnak, de kitartottunk, és elkaptunk egy újabb felfénylést. A helyszín a D54-es Hunebed, egy újkökorszaki köemlék Havelte mellett. Jópár képet csináltunk, aztán kezdett pirkadni. Gondoltuk indulhatunk haza. Ahogy sétáltunk felnéztem az égre, és önkéntelenül elkiáltottam magam (mint amikor meteort látunk a VCSE táborban, csak más szavakkal ☺️)! Olyan erös lett pillanatok alatt! Gyorsan beüzemeltük a gépet megint, és löttünk egy timelaps sorozatot mielött végleg elhagytuk a helyszínt. A másik irányban látszot a SAR is, és a brilliáns Jupiter. Felejthetetlen éjszaka volt!

Az októberi aurora egészen különleges volt, nekünk ez volt az elsö szabadszemes, okt. 10.-én. Mi voltunk kint elsöként a réten, és egyböl a maximumot kaptuk; késöbb özönlöttek az emberek, de 1-2 óra után befelhösödött. Óriási élmény volt látni ahogy percröl-percre változott! Mi hazamentünk 10 körül. Egész éjjel aktív volt; egy erösebb aktivitási periódust elkaphattak a szerencsések éjfél után, amikor rövid idöre kitisztult. Mi hajnalra terveztük a második expedíciót, egy másik helyre. Ki lehet bogarászni a föbb csillagképeket a képen (UMa, UMi, Cas, Cep, Per...). A Fiastyúk jobboldalon a sorokban kel; Andorméda (M31) jobb fölül.

Fátyol köd - NGC6992 Első mélyég fotózás próbálkozások egyike, nem épp asztrofotós felszereléssel. Skywatcher 400P flex goto dobson Canon 6D ( nem módosított ) 130x15 sec (kb 35 perc) + korrekciós képek ISO 1600 Siril, PS

Még egy kép a C/2023 A3-ról.😃

A Janssen-kráter 200km-es átmérőjével és közel 3km-es mélységével a Hold déli féltekéjének egyik legjelentősebb képződménye. Belsejében található a 78 km-es Fabricius-kráter, amely éles peremmel és központi csúccsal emelkedik ki a környezetéből. A krátervidèk jellegzetes hasadéka a 140km-es Rimae Janssen amely vulkáni és tektonikus tevékenységek eredményeként jött létre. Technikai adatok: 2024.10.20 Levelek 21:54UT Skywatcher 200/1000 Heq5pro goto Zwo asi 120mm 3x barlow Zwo IR 850pass Autostackert Registax Pipp 5000Frame 50%

Eredetileg mély-egezni terveztem ezen az éjszakán, azonban sokkal később jutottam ki az ég alá, mint terveztem. A terveimben szereplő objektumok egy része már "elment", a másik részükhöz pedig nagyobb látószögre lett volna szükség, mint amit alaphelyzetben az ASI 585-öm biztosítani tudott reduktor nélkül. A reduktorhoz be kell majd szereznem egy toldatot, mert a 17,5 mm back focus-szal csak alulfókuszált képem lesz, a Canon EOS 600D-mnek meg szétjött az adatkábel csatlakozója, amit majd meg fogok ragasztani vagy forrasztani, de mindegy, a lényeg, hogy a mély-egezés nem jött össze. Viszont nem bántam meg, hogy kimentem. Csináltam néhány Holdfelvételt, ezek közül szeretném most megosztani azt, ami a legjobban tetszett aznap éjjel. Ezen felül vizuálisan észleltem még a Jupitert a Galilei-holdakkal. Csodálatos látvány volt ez is, szerettem volna megörökíteni, de kezdett mindent elborítani egy majdnem teljesen összefüggő felhőzet, így fájó szívvel kénytelen voltam összepakolni a felszerelésem.

A SkyWatcher 90/900-as akromát kedvelt műszer a kezdő amatőrcsillagászok között. Én még eddig soha nem dolgoztam hosszú fókuszú távcsövel, mindig f/5 "fényerős" tubusaim voltak, és bár voltak Newtonjaim, jelenleg egy 120/600-as akromát a fő műszerem. Mindenesetre szerettem volna kipróbálni egy hosszú fókuszú csövet is. Egy nagyon kedves hódmezővásárhelyi, nyugdíjas amatőrcsillagásztól volt szerencsém megvásárolni egy régi, "kék tubusos" SkyWatcher 90/910-et. A tubus optikailag még mindig tökéletes állapotban van, látszik, hogy nagyon szeretve volt! Ez a Hold felvétel az első munkám ezzel a műszerrel. Hozzá kell tennem, hogy az ég egyáltalán nem volt túl jó, borzalmasan párás volt. Azt gondolom, hogy egy nagyobb átmérőjű tubus el is vérzett volna ezen az éjszakán. A tubus tetszik, azt hiszem később meg fog érdemelni egy Crayfordot is.

Már alig vártam, hogy ismét a fényképezőm érzékelőjén láthassam viszont a számomra egyik legkedvesebb mély-ég objektumot, a Nagy Orion-ködöt. Valójában az elkészült expók kb. felét ki kellett dobnom, a 243 db már a maradék. Legközelebb fókuszreduktorral tervezek ismét M42-t fotózni, amivel jelenleg csak defókuszált képet tudok készíteni elnyújtott csillagokkal, amelyek muslicaszerű szárnyakat növesztenek. Várhatóan egy 5mm-es toldal megoldja ez a problémát, de majd kiderül.