Összes észlelés

A mai nap zárásaként (18 másik Messier-objektum lerajzolása, és kb. 40 megfigyelése után - sok szempontból remek estét zártunk), még egy utolsó, jellegtelen, halvány galaxis. :) A galaxis tökéletesen kerek, szimmetrikus. Közepe felé mutat némi fényesedést, egy nagyon diffúz magvidéket, ami alig fényesebb a galaxis külsőbb régióinál.

Az M59 és M60 egészen mutatós párost alkot. Az NGC4638 picike és nagyon halvány, az ember csak akkor tudja, mit lát, ha felkészült, hosszan megfigyeli a területet és nyitott szemmel jár. Egy negyedik galaxisnak is kellene lennie a közelben, ezt azonban nem sikerült észlelni. Az M59 és M60 galaxisok rendkívül hasonlóak, mind alakban, orientációban, méretben és fényességben. Alakjuk ovális, magjuk kompakt, de diffúz, nem csillagszerű.

Újabb rendkívül halvány, diffúz, részleteket nem mutató, részlettelen galaxis. Ez is inkább egy üstököshöz hasonlítható. Magja diffúz és kiterjedt, alakja szinte tökéletes kör, szélei fokozatosan vesznek bele az égi háttérbe.

Hajnali fél három, és mostanra lett igazán kifogástalan a hortobágyi égbolt. Horizonttól horizontig derült van, csodaszép! Az M91 viszont még így sem túlontúl izgalmas, igen halvány, szimmetrikus és részlettelen. Magja határozottan csillagszerű.

A két galaxis felettébb hasonlít egymásra, igazi ikertestvérek. Alakjuk kissé elnyúlt kelet-nyugat irányban, fényességeloszlásuk ugyanolyan. A mag mindkét galaxis esetén egyértelműen elkülöníthető, de diffúz, kiterjedt, egyáltalán nem csillagszerű.

Valamiért kicsit olyan érzésem van, mint ha egy mini Sombrero-galaxist nézegetnék. Magja elnyúlt, szinte egybeforr egy középsíkkal, a galaxis alakja hosszúkás. Leginkább talán egy szörfdeszkára hasonlít. Az északi fele határozottan fényesebb, a déli ködösebb, diffúzabb és némileg halványabb.

Kettő az egyben. Nagyon aranyos, szemrevaló páros. Nem kutakodtam észlelés előtt, így meglepetésként ért az NGC4394 "felbukkanása". Mindkét galaxis magja határozottan csillagszerű, alakjuk ovális: az M85 észak-dél, az NGC4394 északnyugat-délkelet irányban elnyúlt.

Hatalmas, de részlettelen galaxis. Magja csillagszerű, alakja észak-dél irányban kissé elnyúlt. Felettébb diffúz, szinte üstökösszerű.

Tökéletesen kerek, üstökösszerű morfológiájú galaxis. A szélei rendkívül diffúzak, habosak, olyan hatást kölcsönözve a galaxisnak, mint egy kis virág. Egy mag ugyan elkülöníthető, ezen túl viszont egyenletes halványodást mutat a középponttól kifelé.

Szép, nagy, éléről látszó galaxis, ráadásul a csillagmező is mutatós a látómezőben. A galaxis kicsit aszimmetrikus, déli vége vaskosabb, diffúzabb az északinál, mely utóbbi határozottabb vonásokat és éleket mutat. Szépen elkülöníthető a korong középsíkja, a mag azonban csillagszerű marad.

Másodjára sikerült csak megtalálni, annyira halovány és annyira alacsonyan helyezkedik el az égen, még akkor is, amikor a legkedvezőbb az időpont a megfigyelésére. Elsőre nem is voltam biztos benne, hogy a galaxist látom. Inkább csak arra figyeltem fel, hogy egy kerekded területen fényesebb az égi háttér.

Apró galaxis, sokban hasonlít egy üstököshöz, de nekem egy bálna alakja is felrémlett észlelés közben. Magja háromszög alakú, de viszonylag kompakt.

Határozott, kiterjedt magja, szinte központi dudora van. Ezt öleli körül a galaxis korongja, mely kicsit szimmetrikus: északi oldala keskenyebb, hegyesebb, szemben a déli oldallal, mely lágyabb, diffúzabb módon veszik bele az égi háttérbe.

Kicsit halovány, de szép, formás galaxis, mely éléről látszik. Magja határozottan csillagszerű. A galaxis maga szimmetrikus, részletek nem fedezhetők fel benne.

Nagyon közel volt a horizonthoz, éppen hogy meg lehetett figyelni. Egy nagyon halvány és rendkívül diffúz paca. Inkább hasonlít egy üstökösre, mint egy gömbhalmazra. Magja kiterjedt, szimmetrikus, KNY-irányban elnyúlt.

Bár már nagyon közel volt a horizonthoz, így is pompás látványt nyújtott! Nem gondoltam volna, hogy nagy távcsőben, ekkora nagyításon is látszódni fog a csóvája, de néhány perc nézegetés után egyértelműen megmutatta magát. Az üstökös magja viszonylag diffúz, kiterjedt, kómája szimmetrikus, ovális alakú.

Éléről látszó spirálgalaxis a Coma Berenices (Bereniké haja) csillagképben.

18:39-19:32 UT 5,5 mm 60° +2x Barlow: 436x Aristarchus-ban (balra) gyűrődések, alján valami piszok. A belső fal most a legfényesebb az egész Holdon. Belül-kívül recézett. Vallis Schröteri tele cikk-cakkal, látszik a megvilágított fala, az alja végig árnyékban van. A Herodotos-ból kiindul egy hosszúkás árnyék, de az alsó felénél már nehezen látszik, mi is okozza ezt. A nyugati dombságból időnként "homokszemcsényi" finomságú részletek jönnek elő. Volt egy hűha-seeing is néhány másodpercre. Halvány sávok Aristarchus-ból. Északra valami hatalmas dóm van. Colongitudo: 54,58°

20:22-20:53 UT 5,5 mm 60° +2x Barlow: 436x Érdekes egyenes hegygerinc. Sok kis darabból áll. Krátert mintha felismernék egyet-kettőt rajta. Nincsenek már benne nagy árnyékok, csak a legszélén. Gyönyörű szerencsés seeingnél, a darabok hihetetlenül élesen elválnak, a közöttük lévő rések is megnyílnak. Egyes sziklák felülete sem homogén. Úgy néz ki, mintha egy felirat lenne vagy egy őslény csontváza, de gabonapelyhet is bele lehet látni. Van a közelében (a Plato környékén) még több hasonló kiemelkedésű, de kevésbé tagoltabb képződmény. Colongitudo: 43,27°

18:17-18:27 UT (keresés nélkül) Okulár: 35 mm 56°: 34x, 98' (a csóva kisebb nagyítással jobban látszott volna, de örültem, hogy egyáltalán megtaláltam) Utolsó utáni pillanatban sikerült elkapni. Az LM legfényesebb objektuma, kb. 5 magni lehet. Majdnem csillagszerű álmag. Asszimetrikus kóma, háromszög/hiperbola alakú. Csóvából nem sok minden jön elő. A Jupiter és Alfa Ari között viszonylag könnyen megtalálható. Fátyolfelhők között látszik. Kóma átmérője ('): 5 (természetesen ez csak az akkor látszó, ideális körülmények között jóval nagyobb lenne) Sűrűsödési fok (DC): 6 Csóva pozíciószöge: 90