Összes észlelés

20:15-20:25 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: nem látszik Budapestről. 218x: meglepően halvány, de könnyebb, mint a közeli NGC 3953, amelyet most egyáltalán nem sikerült megpillantani. Közepén valami küllőszerű dolog, attól délre egy ív.

19:57-20:05 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 34x: 1 LM-ben az M 96-tal és M 105-tel. Halványabb náluk. Könnyebb viszont belőni, mint az M 96-ot a valamivel gazdagabb környezetének köszönhetően. 218x: a belseje elnyúlt, a "haló" kevésbé. ÉK: ívelt folt.

19:39-19:55 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 218x nagyítás, 17' LM 218x: nincs a közelben fényes csillag. Kicsit elnyúlt, csillagszerű mag körül egyenletes korong. Fényessége az M 105-höz hasonló. Foltok a szélén. A nehéz tájékozódás miatt nem a legkellemesebb látvány, hiába fényes EL-lal.

00:12-00:20 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: az M 60 korongján két ív. Látványos GX. A két látható kísérő/háttérobjektum közül az NGC 4292 az északabbi. 40,5T-ben szédületes látvány a spirálkarokkal és kontrasztos hézagokkal. Megjegyzés: Elsőre valamiért az NGC 4303A-t a 4301-gyel azonosítottam. Ezzel letudva a Virgo-halmaz Messier-objektumok tekintetében (49 és 104 még áprilisban lett meg). Az éjszaka utolsó rajza. Említésre méltó aznapi zsákmány 40,5T-ben: M 16, 57; NGC 2392, 6520; B 86, 88, 89, 296, 298; Holmberg IX. 15T-ben: B 64, 92, 93, NGC 6144, 6357, 6522, 6528, 6543, 6603; IC 4706. Binokulárral Pipa-köd, Antares-régió.

23:52-23:59 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: az M 60 a legfényesebb, a peremén lévő NGC 4647 könnyen megfigyelhető. Középen az NGC 4638 virít. A rajzon a kompakt IC 809 van legészakabbra. Fél LM-mel arrébb (ÉNy) két éléről látszó GX figyelhető meg, egymással majdnem párhuzamos, de eltérő szélességű és fényességű sávok.

23:45-23:52 UT 5,5 mm 60° Premium Flat Field -> 218x nagyítás, 17' LM 218x: belseje látszik. Van neki küllője, de nem túl kontrasztos. A többi hasonló felépítésű objektummal ellentétben nem tartalmaz lyukat a magja két oldalán.

23:33-23:41 UT 35 mm 56° Kellner -> 34x nagyítás, 98' LM 34x: részlettelenek, de látványos párt alkotnak, közöttük W (Cassiopeia) alakú csillagcsoport. Az IC 3450 kompaktabb, mint az M 88 melletti NGC 4516. A rajzon az M 89 látható felül. Egyik GX sem mutat részletet, pedig az egyik amúgy spirális.

23:14-23:26 UT 34 mm 56° Kellner -> 35x nagyítás, 98' LM 34x: jól mutat a 2 fényes GX 1 LM-ben. Az M 88 jóval fényesebb. Az M 91 mutat valami részletet is. Az apró NGC 4516-ot először 218x-on vettem észre, 34x-on határeset.

23:01-23:11 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: 5 GX 1 LM-ben, bár nem tűnik fel magától mindegyik, kell ide-oda járatni a tekintetet. A végére azért szépen mutatnak együtt. Az M 87 messze legfényesebb, az NGC 4478 még egészen könnyű. A rajzon középen látható M 87, északra az NGC 4486B (ugye az M 87 maga az NGC 4486, de nem szokás a másikat M 87B-nek, hívni, nem Messier vagy Méchain fedezte fel). Nyugatra az M 87-hez közelebb az NGC 4478, aztán a 4476, végül délre a 4486A tűnik fel. Nagyobb távcsővel még észre lehetne venni további objektumokat egy ugyanekkora látómezőben.

22:44-23:00 UT 15 mm 70° SWA okulár -> 80x nagyítás, 53' LM 80x: fényesek, önmagukban jellegtelenek (talán a 4438 kivételével), a környezet izgalmas. Az M 86 fényesebb, nagyobb és elnyúltabb, mint az M 84.

22:37-22:41 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 114x: fényes, de részlettelen. Egyenletesen fényesedik közepe felé. A rajta lévő csillag és a közeli kisebb, de nem sokkal halványabb NGC 4394 feldobja valamelyest a látványt.

21:05-21:12 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 114x: csillagszerű mag (fényes). Enyhén elnyúlt. Egy-két folt. "Kísérőkkel" nem foglalkoztam, ezért lehet, jövőre újrapróbálom, hátha mégis látszik valamelyik (ha van neki).

20:44-21:04 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field okulár -> 114x nagyítás, 32' LM 114x: fényesebb az M 98-nál. Aszimmetrikus.

110 Messier-objektum 110 rajzban megörökítve. Egy cirka négyéves projekt vége. Nem siettettem semmit, de a végén már nagyon rápörögtem, hogy 2024-ben kész legyen. Elég elképesztő érzés. Készült: Pápa, Őrimagyarósd, Bárdudvarnok, Ispánk, Dobronhegy, Piszkéstető, Hortobágy, Trahütten, Emberger Alm Használt távcsövek: 50/200 L, 200/1200 dobson, 250/1200 dobson, 355/1600 dobson, 400/1800 dobson, 458/1900 dobson Első: M56, 2020. 06. 28. Utolsó: M94, 2024. 07. 12. Hatalmas köszönet: Vega Csillagászati Egyesület, CSFK Piszkéstetői Obszervatórium, Csizmadia Szilárd, Jandó Attila, Regály Zsolt, Varga György, Vámosi Flórián, Horváth Zsóka PS. lesz majd giga-file hiper-felbontással, egyelőre csak gyorsan összeszedtem.

Viszonylag nagy kiterjedésű, utólag feltűnőnek mondható galaxis. Ennek ellenére első pillantásra csillagnak néztem, csillagszerű magja annyira uralja ugyanis a látványt. A galaxis külső régiói és a halo csak több percnyi nézegetés után jöttek elő, a keleti széle könnyebben volt megfigyelhető, árnyalatnyival fényesebbnek mondanám a nyugati széleknél. Ezzel a kis galaxissal lett teljes a 110 db-os Messier-rajz katalógusom. :,)

Hatalmas, a teljes látómezőt betöltő, fényes csillagokból álló nyílthalmaz. Sok szép csillagláncból áll, középen azonban (sok más nyílthalmazhoz hasonlóan) ürességet, lyukat lehet megfigyelni. Emlékezetes a keleti oldalon az a csillaglánc, amely egy teljesen szabályos, egyenes keresztet formáz, illetve a halmaz tetején csoportosuló öt csillag sorozata is igen megkapó látvány.

Méltán kapta ez a csinos kis csillagcsoport a Pillangó-halmaz elnevezést. Szépen látszik a pillangó két szárnya és a teste is elkülönül. A fényesebb csillagok tulajdonképpen egyetlen hosszú, tekergős csillagláncba rendeződnek. A csillagok színükben változatosak. A legtöbb halmaztag kékes, de az északkeleti oldal legfényesebb csillaga jól elkülönül élénk narancssárga színével.

Hold-észlelő hétvége révén nem hagyhattam el a tábor területét kráterrajz nélkül. Sokáig vacilláltam, melyik remek krátert vessem papírra, idővel Jandó Attila javaslatára a Hypatia mellett döntöttem. A kráter rendkívül egyedi, háromszög alakja félreismerhetetlenné teszi. Belseje és falai simák, így valószínűleg egy fiatal képződményről lehet szó. Környezetében ettől függetlenül több, a Hypatiánál is fiatalabb, apró kráter figyelhető meg. A keleti oldal határozottan törmelékesebb a nyugatinál.

Eszméletlen látvány volt, ahogy a Holdat pásztázva egyszer csak egy koponya nézett vissza rám. Szerintem leginkább egy kraken fejére hasonlít a kráteregyüttes, de sokan sokfélét láthatnak bele. A jobb seeing ritka pillanataiban mindenféle apó forma feltűnik: kráterek, mélyedések, árkok, törmelékmezők, sziklák, dómocskák tarkítják az űrlény-koponyát. A terület rendkívül változatos, ami nem is csoda, tekintve, hogy a megörökített terület kb. 100x150 km-es.

Mega Colossal - nyugatig érő - NLC a hajnali égen: Egy kis távcsöves bemutató után döntöttünk úgy, hogy még maradunk picit, astrodark végéig. Felzörrentek az automata fotós rendszerek, hogy vége az astrodarknak, így hát mi is szépen hazaindultunk. Igenám, de hazafelé vettem észre, hogy dereng a horizont, sőt... igazából annyira egyértelmű volt a látvány, hogy az útirány módosult az egyik közelben lévő tóhoz. Azthittem, á ki mittymütty lesz, de a végére már nyugat felé kúszott az NLC... árnyékot vetve, stb. Hatalmas nagy szerencsém volt ezzel. Kicsivel korábban megyek, már a házak között nem veszem észre, hogy NLC látszódik.