Összes észlelés

A tőlünk 7500 fényévnyi távolságra, a Galaxisunk Perseus karjában lévő, a Cassiopeia csillagkép irányában látszó Szív-köd (IC 1805) központi része a Melotte 15 jelzéső nyílthalmaz. Ezt kb másfél millió éves csillagok alkotják, melyek némelyike 50 naptömegnyi, többségük viszont Napunk tömegénél kisebb. A képek Ha, OIII és SII szűrőkkel készültek. A szokványos Hubble palettás megjelenítés helyett próbálkoztam egy, a hagyományos RGB képekhez hasonló színvilágú feldolgozást elkövetni. Ezt úgy sikerült elérni, hogy egy HOO és egy Forax paletta szerint feldolgozott képet egyesítettem. A Forax palettás feldolgozásról alább egy videó: https://www.youtube.com/watch?v=m2UgVQGkVC0

Utolsó visszatekintés 2022 utolsó alkonyi sarlójára.

Második nekifutásra már sikerült is egy hosszabb etapot felvenni.

Arra voltam kíváncsi, hogy az újonnan összeállított rendszerem eléri-e a 14 magnitúdót. Akkoriban kb. 14,1 magnitúdós volt a C/2022 E3 üstökös, ezért ráálltam. Meglepő módon, már a 30 másodperces expozíción is látszott, de 60 másodperces expozíción azért jobban. Ebben a verzióban a kép középső 32%-át kivágtam, talán így jobban látszik az üstökös.

Arra voltam kíváncsi, hogy az újonnan összeállított rendszerem eléri-e a 14 magnitúdót. Akkoriban kb. 14,1 magnitúdós volt a C/2022 E3 üstökös, ezért ráálltam. Meglepő módon, már a 30 másodperces expozíción is látszott, de 60 másodperces expozíción azért jobban.

Karácsony alkonyán a holdsarló mellett a Merkúr is célpont volt, de ennél az objektumnál már külön kihívást adtakaz érkező felhők.

Abszolút nyugodt égen ránéztünk vizuálisan a területre 375x-ös nagyítással és szinte mozdulatlan volt a látómezőben. Azonnal váltottam át kamerára. A Hédervári kráterről viszont megfeledkeztem. :(

Az M33-mal többször próbálkoztam még a kezdetek során. Ez is tipikusan olyan objektum, ami egyszerűnek tűnik elsőre, de nehéz róla jó képet készíteni. A legutóbbi próbálkozásomnál már egy kicsit modernebb technika állt rendelkezésemre, egy színes, hűtött CMOS formájában.

M45 - Plejádok A legismertebb nyílthalmaz amely mindössze 443 fényévre található és szabad szemmel is könnyen megfigyelhető az éjszakai égbolton.

Sikerült elkészítenem Január elsején az eddigi legjobb minőségű felvételemet a Holdról. Ezen az estén égi kísérőnk kb. 75%-os növő fázisban volt. Egy régebbi teliholdas felvételemet felhasználva "láthatóvá tettem" a Hold azon részleteit is amit akkor nem sütött a Nap. Utólag egy kicsit színeztem is rajta, hogy az ásványianyag szerinti színek előjöjjenek. A kép kompozit! 75%-os fázis: 9 képes mozaik 100%-os fázis: 6 képes mozaik (kicsit ügyesebb voltam és kevesebb is elég volt) Mindkét fázis esetén a mozaikok 800 kép átlagolásával készültek PIPP és AS!3 programokkal A mozaikok egyesítését Image Composite Editorral csináltam. A színezést, élesítést és a 2 fázis összeillesztését Photoshopban csináltam. A kép összesen közel 12 ezer képkockából készült el.

A kép Regsitax 6.0 programmal lett feldolgozva

A kép Regsitax 6.0 programmal lett feldolgozva

A kép Regsitax 6.0 programmal lett feldolgozva

A kép Regsitax 6.0 programmal lett feldolgozva

Végre újra fotózható lett az esti órákban az Orion csillagkép. A szentesti vacsora után kinéztem és láttam, hogy derült van. Tökéletes alkalom volt arra, hogy kipróbáljam az új szűrőmet ami kiemeli a fényesebb csillagokat. Sokkal hangsúlyosabban tudom így kiemelni a téli égbolt csillagképeit többek között az Oriont, az Ikreket és a Nyulat.

Dobogókőn páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra, ezért én is felkerestem a helyet egy asztrotájkép reményében. Noha a felhők jöttek-mentek, végül csak sikerült kb. fél órányi expót gyűjtenem, melyeket aztán összefűztem, s ez a "csillagjárós" kép született.

A Nap 2023.01.01-én, 12:00-kor a Zalaegerszeg - Kertvárosi ekélyemről. Egy Lunt 35 naptávcsőre rögzített ASI178MM monokróm kamerával készítettem egy rövid videót, a képkockákat összegeztem egyetlen képben és élesítettem az eredményen.

Az év első éjszakáján egy észlelőtársammal kitelepültünk a VCSE kávási telkére egy gyors távcsövezésre. A nagy holdfázis bevilágította az egész tájat.

Fogadjátok szeretettel az első képemet Naprendszerünk legnagyobb gázóriásáról. Újév napján az ég remek volt Káváson. Hosszas holdészlelés után végül ráfordítottam a távcsövemet a Jupiterre ahol észlelőtársam segítségével hatodik nekifutásra végre sikerült látómezőbe hoznom. A képen még a Jupiter 2 holdja is feltűnik az Io és az Europa.

A kép Regsitax 6.0 és Photoshop programmal lett feldolgozva.