Összes észlelés

Február 13-án késő éjjel adódott annyi derült, hogy meg tudjam örökíteni, ahogy a C/2022 E3 (ZTF) látszólag az NGC 1647-es nyílthalmaz mellett ment el, és közeledik a Hyadok halmazhoz. A képkészítés maga volt a türelemjáték, mikor kipakoltam és minden működött volna újra befelhősödött majd 2 órát kellett várni arra, hogy érdemleges ég legyen újra.

Megint egy kép.

A Hold kelés előtt ennyi kép fért bele, de mivel lengedezett a szél jobbnak láttam vezetetten objektívvel fotózni. Nagyon kíváncsi voltam mi jön ki egy 50mm-es látószögből célba véve az üstököst és környezetét. Sokáig nem sikerült a DSS programmal összevonni álló képpé a 20 db fotót, mert a sűrű csillagmezőn elhasalt a program és elkenődött a kép egyik másik része. Aztán tettem bele egy fortélyt, amivel megjuhászkodott a sztekkelő program. A Capella és a Mars a kép szélére maradt el a kép vágása miatt, mert jó nagy haló keletkezett a kép szélei fele. Feldolgozáskor vettem észre az előző napi üstökös találkozóból a fényesebb üstökös mögött lemaradva a C/2022 U2 ATLAS üstökös is látszódik a képen pici zöld pacaként.

Az APOD-os kompozícióm alkottam újra annyi különbséggel, hogy most egy kósza üstökös is a látómezőben van. A képért meg kellett küzdeni az elemekkel, először a felhők jöttek majd aztán el is mentek, de utána az aksi akart lemerülni, de végül ráfagyott a pára az objektívre. Az üstökösnek aznap már nem látszódótt az ioncsóvája (legalább is nálam) és nagyjából másfél magnitúdót halványodott, 6,5 mg körül lehetett a fényessége.

Erre a szerdára vártam már, amikor a Hold végre nincs útban és az üstökös is jó helyen jár, de még nincs túl késő se hozzá. Mostanában az ioncsóva szinte teljesen elhalványult, de szerdán még nagyon szépen megmutatta magát. Az égi vándor nagyon szép helyen járt, de ez egyben a nehézség is, főleg ha telével fotózza az ember. Milliárdnyi csillag, mindenféle gradiens a légkörfényből. Szerintem a csütörtöki ég jobb volt, mert szerdán a felhőzet még oszlott fel, mikor indítottam a szettet. A feldolgozással meggyűlt a bajom, hogy hogyan jöjjenek elő a mélyég objektumok is, de a csillagmező maradjon, a halmazok csillagai ne ragadjanak egybe a négyfokozatú csilagkicsinyítéstől. Sajnos áldozatot kellett hoznom, de szerintem sikerült egy egyedi képet alkotnom nagyjából ennyi expóból. Eddigi legsűrűbben fotózott üstökös általam eddig, ahogy engedte az időjárás.

A kép készítését 2023-02-08-án kezdtem, de kb. 10 expo után beúsztak a felhők. Szerencsére másnap tudtam folytatni, akkor egy kis párát leszámítva jó volt az átlátszóság is. Kidolgozás PixInsightban, az (arányaiban) sok OIII segítette kibontani a részeleteket, a Ha egyébként is elég tiszta volt.

Kihasználva a tiszta eget Február 9-10-én éjszaka még utoljára célba vettem az égi vendégünk. Sikerült vezetésre bírnom az ASI kamerám, igy az üstökös volt a "vezetőcsillag" egészen 5 perc erejéig.

Képfeldolgozás Registax 6.0 programmal 398 db. framefileból.

Képfeldolgozás Regsitax 6.0 programmal 587 db. framefileból.

Feldolgozás Regsitax 6.0 programmal 720 db. framefileból.

1 db. kép felhasználás Photoshop kicsi beavatkozással.

Képfeldolgozás Regsitax 6.0 programmal 630 db. framefileból.

A kép Registax 6.0 programmal lett feldolgozva 520 db. framefileból.

A kép Regsitax 6.0 programmal lett feldolgozva 342 db. framefileból.

A mai, tegnapinál jelentősen rosszabb, fátyolfelhős égen tipikusan olyan volt az alakja, mint ahogy a laikusok/gyerekek rajzolnak le egy üstököst. Egy kivétellel: mindkét irányban megnyúlt a formája, mintha két csóvája lenne: egy nagyobbacska kb. kelet felé, és egy picike nyugatnak. A Mars sajnos épp nem fért bele a látómezőbe.

Mivel, mondhatni, hónapok óta nem volt használható egünk, a telihold és a szél ellenére próbáltam kihasználni minden pillanatot..

Hatalmas, fényes, gyönyörű! Rendkívül könnyű célpont, főleg a mai tiszta, fátyolmentes égen. Adaptálatlan szemmel először felhőpamacsnak hittem, nem gondoltam, hogy ilyen nagy a szögkiterjedése. A mag kevésbé tűnik csillagszerűnek, mint legutóbb. A kóma és a csóva szinte egybeolvad, fényesség alapján nem különböztethetők meg, csepp alakba fonódnak össze. Sok apró részlet volt megfigyelhető, többek közt a kóma nem egyenletes fényességeloszlása, és a kelet felé elnyúlt csóvácska.

Nagyon rossz, teliholdas égen sikerült először megpillantanom az üstököst. Megtalálása azonban így sem okozott gondot, rendkívül fényesen ragyogott a Szekeresben. Magja csillagszerű, kompakt, jól elkülönül a diffúz kómától. Csóvát nem igazán láttam, inkább csak egy megnyúlást kelet felé. A kóma rendkívül kiterjedt, folyamatosan halványodva veszik bele az égi háttérbe. Még ezen a holdas estén is kifejezetten megkapó látványt nyújtott.

Nemrég találtam a neten ezt a kis 135-ös telét szinte új állapotban. Nem sokat vártam a kb 40 éves cucctól, 25ezer Ft-os vételárért, de be kell valljam pozitív meglepetést okozott! :)

Február 10-én este ismét a ZTF üstökös volt a fő célpont. A fotózás elején volt pár átvonuló fátyolfelhőzet, ezért pár képet ki kellett hagynom a feldolgozás során, de a háttérben található halványabb mélyég objektumok így is szépen előjöttek. A Hold ekkor még a horizont alatt volt, így kellően sötét volt az ég ahhoz, hogy az üstökös ioncsóvája is előjöjjön a felvételeken. A fotón az üstökös és a Mars mellett felfedezhető az igen halvány kis láng-köd is.