Összes észlelés

Természetesen nem lehet megunni. Még a feltöltés pillanatában is nagyon szépen látszódik ablakból eme páros. Nagyon szép idő volt így a napokban, ezért élmény volt fotózni annak minden pillanatát.

Leo Triplet (M65, M66, NGC3628) Az Leo tripletet alkotó három galaxis, Az Oroszlánhármas a Földtől körülbelül 30 millió fényévre található az Oroszlán csillagképben

Az első rajzos észlelésem ami Trahuüttenben, Ausztriában készült 1000m feletti magasságban a Newtonból átalakított Dobzonnal. A Messier 104 (más néven M104, NGC 4594 vagy Sombrero-galaxis) egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz csillagképben (Virgo). Az M104 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben. Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami egyetlen eredeti kiadásban sem szerepelt, Messier csak kézzel írta hozzá saját példányához. Camille Flammarion adta hozzá a listához 1921-ben. Nevét a jellegzetes mexikói kalapról kapta.

A Fiastyúkkal igen sűrűn van most szép együttállás, így volt ez április 22-én este is. Csak hogy a leltár meglegyen: jobb oldalon Fiastyúk nyílthalmaz, balra a 7,5%-os holdsarló és a hamuszürke fény (vagy másnéven földfény), benne kráterek, hegyek, medencék.

A cérnavékony holdsarló és a földfény nagyon szépen látszott 2023.04.21-én este a nyugati égen.A képre egy utasszállító repülőgép is rákerült!

43x: Küllőre és spirálkarokra utaló két sötét lyuk a mag mellett. NGC 4301 sejthető, de nagyobb nagyítás kellenne a megerősítéshez.

M109B. 43x: Nem sokkal halványabb, mint az M109, de annál részlettelenebb és kisebb. Ugyanúgy elnyúlt.

Tűzkerék-galaxis. 43x: A karok beljebb egyértelműek, kifelé sötét ívek sejtetik. Látszik egy fényes, és talán egy halványabb kísérő, még visszatérek rá.

Örvény-köd. 43x: Már látszanak a karok sávjai. 150x: Szépen tekerednek az egyenetken fényességű karok, az anygahíd is sejthető már. A magok sem csillagszerűek. Lerajzolásában a felhők akadályoztak.

Szivar-galaxis. 273x: Nagyon fényes, mintha képernyőn lenne. Egész látómezőt betölti. Olyan, mint fotókon, csak fekete-fehér és homályosabb. A halvány filamentek simán látszottak. Lerajzolásában a felhők akadályoztak.

Április 21-én az MCSE Dabas és környéke helyi csoportjával közösen mentünk holdsarlóvadászatra és sok szép észlelés, fotó születt. Én is megpróbáltam minél fiatalabb sarlót fotózni, a végeredményen egy 38 óra 5 perces korai sarló látható.

A mai napon, szinte mindenki tekintete a Nap felé irányúlt, ugyanis Napfogyatkozás volt. De sajnos a kis hazánkból nem lehetett ebből semmit sem észlelni. Ma különösen ragyogó nap volt, gondoltam ha már kint vagyok az észlelő társammal (sünBalázs), akkor megpróbálok én is néhány képet kattintani. Kivittem hát a napfóliát is, igaz nem a Nikonra való, (hanem egy 114/500as tubusra). De hát ez van. A szél nem volt éppen a barátom, nem volt egyszerű a fűben fekve, egy kézzel tartani a fényképezőgépet és a másikkal pedig a napfóliát. Féltem is egy picit, hogy hogyan kell igazán fotózni, de úgy megtetszett ezért még egy kis ideig csak néztem. Észre sem vettem milyen gyorsan elszaladt az idő, ezért kicsit kapkodnom kellett, nehogy elkéssek a munkából. Örülök, hogy rászántam magam egy kis "napozásra", egész biztos, hogy ez valaminek a kezdete...

A március 15-ei munkaszüneti napot és a kedvező időjárást kihasználva észlelőtársaimmal kitelepültünk a VCSE kávási észlelőbázisára egy gyors asztrofotózásra, én a Messier 44 nyílthalmazt vettem célba. A vezetésem nem akart beindulni két órányi próbálkozás után sem, úgyhogy vezetés nélküli egyperces expozíciókat állítottam be. Szabad szemmel halvány pacaként látható, de egy kisebb binokulárral már látványos nyílthalmaz. A felvételen egyből feltűnhet a nagy, ovális alakba rendeződött és fényes csillagokból álló ritkás halmaz. Főleg kék színű csillagokból áll, néhány sárga színű taggal. A csillaghalmaz közepe sűrűbb és sokkal fényesebb tagokból áll mint a külső régiók, a környezetétől látványosan elkülönül. Az ókor óta ismert objektum, Galilei is tanulmányozta, 40 tagot számlált meg. Charles Messier 1769. március 4-én vette fel katalógusába. 577 fényévre van a Földtől, 600 millió éves a beslések szerint. Nagyobb amatőrcsillagászati távcsövekkel 200 tagot sámolhatunk össze, de valójában 1000 csillag alkotja. Tagjainak többsége vörös törpecsillag, amik észleléséhez az amatőrcsillagászatban használt távcsövek már nem elegendőek.

2023.03.25-én, a VCSE észlelőhétvégéjén készült felvételem a Hickson 68 kompakt galaxishalmazról. Az észlelőhétvégén jó hangulat volt, napközben felhős-esős időjárással. Éjfélig kétszer volt felhőátvonulás, ilyenkor fél-fél órát pihentünk, amíg ismét derült idő nem lett. Az éjszaka további része derült volt szerencsére. Paul Hickson kanadai csillagász katalogizálta a galaxishalmazt, a 100 kompakt galaxishalmazt összefoglaló katalógusában, melyet 1982-ben véglegesített. Öt tagból áll, ezek: - NGC 5353, NGC 5354: Egymáshoz nagyon közel látszó lentikuláris galaxisok. A lentikuláris galaxisok átmenetet képeznek a spirális és elliptikus galaxisok között. - NGC 5355 és NGC 5358: Kisebb lentikuláris galaxisok, az NGC 5353-NGC 5354 párostól jobbra látszanak a képen. - NGC 5350: Küllős spirális galaxis. A mérések szerint a tagok jelenleg nem olvadnak össze, csak közel helyezkednek el egymáshoz. A halmaz 90-120 millió fényévre van tőlünk. A felvételen megfigyelhető még az NGC 5371 spirális galaxis is, ami nem a galaxiscsoport tagja, bár hasonló távolságban van tőlünk, mint a Hickson 68 csoport tagjai. Az UGC 8841 galaxis szintén megfigyelhető, a kép felső részén. A kép hátterében számos távolabbi, halványabb galaxis is megfigyelhető.

Béta és Theta között, Thetához közelebb. M29-re emlékeztet. Koordináták: 15h 30m 51s +30° 40' 10" CrB messze legkönnyebb mélyégobjektuma. LM = 65' (48x).

218x: Az M49 melletti rombusz közepén lévő galaxis. Magja körül szakadások, lyukak egy gyűrű mentén. Nagyon aprók, nem élesek. LM: 16,5'. M104 és M51 után a kedvenc galaxisaim egyike.

Jupiter szelleme-köd. 218x: UHC nem igazán segít most. Részletes, de a központi csillag nem látszik, annak ellenére, hogy csak 12 magnitúdós. A köd nagyon fényes, először el is kerültem, mert halványabbra számítottam. LM: 16,5'

Napóleon kalapja. 34x: Egyértelmű, de nem látványos. Ennek ellenére érdekes, hasonlóan fényes csillagok alkotják egymástól hasonló (látszó) távolságra. A csúcsa a leghalványabb. Mindössze 7 csillag, nagyobb nagyításon se látszik más, pedig van itt még két 13-nál fényesebb csilag, csak Budapest fénybúrája eltakarja őket. A 15,5 magnitúdós PGC 50934 jobbról a második csillag felett lenne. A látómező 100'.

218x: Füzér-galaxis. Elnyúlt ovális elkülönülő magvidékkel. Csak a közepe látszik. A látómező mérete 16,5'. Az M81-ből csak nagyon kevés látszott.

Régen volt már ilyen virágos felvételem együttállással... talán még 2015-ből. Most viszont végre átélhettem az első tavaszias harmatillatos esték egyikét, mint akkor. Noha távoláll tőlem a világítgatás, de most kivételt tettem, tekintve arra, hogy még nem volt teljesen sötét, illetve a cseresznyefának jól állt ez a rávilágítás. A JWST diffrakciós tüskéihez hasonlító csillagszűrő egy régi M42-es Danubia objektíven volt. Alapban ez az objektív nem egy nagy szám, de ilyen esetekre is teljesen megfelel. Két képet készítettem. Az elsőnél ment az óramű és exponáltam, majd a második képnél már kikapcsolt óraművel készítettem a felvételt, de az élességet a virágokra kellett állítani. A többit az asztrotájképek módja szerint... :)