Összes észlelés

Sok-sok hónapnyi szünet után ismét sikerült kijutnom a téli égbolt alá fotózni. Az Orion csillagkép és a téli tejút vidéke sötét ég alól lenyűgöző látványt nyújtanak. Pusztaszentlászlón rendkívül sötét az ég és szabad szemmel is látni lehetett galaxisunk halvány sávját a déli égbolton. A fényesebb csillagokat a vékony felhőzet nagyon szépen kiemelte. A kép közepén látható az egész égbolt legfényesebb csillaga a Szíriusz.

Czizmadia Szilárd által az egyesületi csillagdában készült nyersekből készült a fentebbi fotó. A szél miatt néhány képet ki kellett hagynom, de végül a 10 kép átlagolásából is szép eredményt kaptam. A ZTF üstökös mozgása miatt alapvetően nehéz volt a képek feldolgozása jelent esetben viszont volt egy másik, szintén relatíve gyorsan mozgó kométa.

A C/2022 E3 (ZTF) üstökös égi útja során sok szép kompozíciót adó helyen "járt", de főként objektíves fotósként kétségkívül azokat az estéket vártam, amikor a szabadszemmel is látványos Hyadok csillaghalmaz közvetlen közelében haladt el. Szerencsére mindhárom éjszakán akadt egy kisebb-nagyobb derült időszak, így napról-napra követhettem végig az üstökös útját és változásait. Összesen három ilyen kép készült, melyeket panorámaként összegyúrva az alábbi képet kaptam.

Sajnos a közeli utcalámpa miatt a háttér egy része is elveszett.

A PuWe1 egy meglehetősen nagy, halvány planetáris köd a Hiúz csillagképben, melyet 1980-ban Alois Purgathofer és Ronald Weinberger fedeztek fel a Palomar Sky Survey felvételein. A köd az egyik legnagyobb látszó méretű és a hozzánk legközelebbi planetáris az égen. Részletesebb leírás: http://vcse.hu/purgathofer-weinberger-1-planetaris-kod-a-hiuz-csillagkepben-mezei-balazs/#more-11372

Az Sh2-173 a Kassziopeia csillagképben található, nagyrészt hidrogént tartalmazó emmisziós köd, melyre jellegzates alakja miatt az "Operaház Fantomja" néven is hivatkoznak. A kép Halfa- RGB összeállítás, a H alfa réteget csillagtalanítva használtam fel. A csillagok színe kalibrált, a ködösség színét én alakítottam.

Olyan alacsonyan van,csoda, hogy a szomszéd kéménye nem takarta ki :) Végül azért sikerült elcsípnem ezt a régóta bakancslistás objektumot.

Az üstökös rajzolása után úgy döntöttem, beleférhet még egy objektum mielőtt a Hold zavaró magasságba emelkedne, így a "legkézenfekvőbb lehetőséget", az Orion ködöt vettem célba. Az üstökössel szemben itt határozottan jobb volt a látvány a CLS szűrő alkalmazásával. A 9 mm-es okulárra esett a választása, amivel már könnyen elkülöníthetőek voltak csillagok a Trapéziumban. Eleinte vacilláltam, hogy ilyen ég mellett érdemes-e rajzolni, de aztán arra jutottam hogy miért ne, jó összehasonlító kép lehet egy későbbi, fényszennyezés-mentesebb helyen történő észleléshez, illetve a kevesebb részlet nekem is jó gyakorlási lehetőséget ad.

Sokáig úgy tűnt, hogy lemaradok erről az üstökösről, végül mégis sikerült összeegyeztetni a derült időt a szabadidővel, és még energiám is maradt kipakolni. A megelőző napokban már kerestem az elfogadható észlelőhelyet, végül a lakóparktól párszáz méterrel délre, a Duna-partra esett a választásom. A körülmények persze közel sem ideálisak, Budapest fénye mellett a 91%-os holdfázis sem segítette az észlelést (szerencsére alacsonyan járt még ekkor kísérőnk), de éreztem ha ma nem, akkor lehet soha. Megkereséshez ideális helyen járt a kométa, majdnem a zenitben a Szekeres csillagképben; az ι Aur (Hassaleh) csillagot beállítva (a rajzon a legfényesebb csillag) már a látómezőben is volt üstökösünk ovális alakja. Kb 1:1,5-1,75 arányban elnyúlt kómát láttam, a közepén egy a nyugati részén fényesebb, majd fokozatosan halványuló, szintén ovális központi mag régióval. Talán az üstökös távolodása, aktuális helyzete, talán az ég állapota miatt, de csóvát nem sikerült azonosítanom. Próbálgattam az okulárokat, CLS szűrőt is betekertem, végül ezt elhagyva, a 20mm-es Goldline-nal találtam legjobbnak a látványt, így született a rajz is.

Az utolsó, Hyadokhoz közeli napján is meg tudtam örökíteni a C/2022 E3 (ZTF) üstököst, sokat halványodott, de még mindig szép látvány, és az ég alkalmas volt a kép elkészítéséhez.

A C/2022 E3 (ZTF) üstókös 2023.02.15én tegnap este.200/1000 Newton,Canon EOS 550D,ISO 1600,60 sec. expozíciós idő.

Ez a planetáris már kísérletezésből született, de úgy látszik, 12 magnitúdó meg se kottyan a Szegedi Csillagvizsgáló főműszerének. Egy kép, próba jelleggel.

Próbálgatjuk a Szegedi Csillagvizsgáló főműszerét. Kollimálni kéne, lemosni, ezernyi apróság...ennek ellenére rengeteg a potenciál benne. Egyetlen kép, szinte nyersen. Vizuálisan is kivehető a fehér törpe.

A Westerbork teleszkóprendszer a 70-es években a rádiócsillagászat fontos eszköze volt, amellyel elöször lehetett nagyfelbontású (~10 ívmásodperc) képeket készíteni rádióforrásokról. Egészen 2022-ig müködött, az utóbbi években égboltfelmérésekhez és gyors rádiókitörések kutatására használták. Ma már csak egy-egy teleszkópja van többé-kevésé rendszeres használatban, például az Európai VLBI Hálózat keretén belül. Csillagnyomokat mentünk eredetileg fotózni, de a hold épp jó helyen kelt fel - ekkor született ez a kép.

Ismét volt egy szép derült estém megfigyelni a (ZTF) üstököst, ráadásul pont a Hyadokcsillaghalmaz mellett. A csodás csillagkörnyezet mellett remekül mutat a kis zöld üstökös.

Február 13-án késő éjjel adódott annyi derült, hogy meg tudjam örökíteni, ahogy a C/2022 E3 (ZTF) látszólag az NGC 1647-es nyílthalmaz mellett ment el, és közeledik a Hyadok halmazhoz. A képkészítés maga volt a türelemjáték, mikor kipakoltam és minden működött volna újra befelhősödött majd 2 órát kellett várni arra, hogy érdemleges ég legyen újra.

Megint egy kép.

A Hold kelés előtt ennyi kép fért bele, de mivel lengedezett a szél jobbnak láttam vezetetten objektívvel fotózni. Nagyon kíváncsi voltam mi jön ki egy 50mm-es látószögből célba véve az üstököst és környezetét. Sokáig nem sikerült a DSS programmal összevonni álló képpé a 20 db fotót, mert a sűrű csillagmezőn elhasalt a program és elkenődött a kép egyik másik része. Aztán tettem bele egy fortélyt, amivel megjuhászkodott a sztekkelő program. A Capella és a Mars a kép szélére maradt el a kép vágása miatt, mert jó nagy haló keletkezett a kép szélei fele. Feldolgozáskor vettem észre az előző napi üstökös találkozóból a fényesebb üstökös mögött lemaradva a C/2022 U2 ATLAS üstökös is látszódik a képen pici zöld pacaként.

Az APOD-os kompozícióm alkottam újra annyi különbséggel, hogy most egy kósza üstökös is a látómezőben van. A képért meg kellett küzdeni az elemekkel, először a felhők jöttek majd aztán el is mentek, de utána az aksi akart lemerülni, de végül ráfagyott a pára az objektívre. Az üstökösnek aznap már nem látszódótt az ioncsóvája (legalább is nálam) és nagyjából másfél magnitúdót halványodott, 6,5 mg körül lehetett a fényessége.

Erre a szerdára vártam már, amikor a Hold végre nincs útban és az üstökös is jó helyen jár, de még nincs túl késő se hozzá. Mostanában az ioncsóva szinte teljesen elhalványult, de szerdán még nagyon szépen megmutatta magát. Az égi vándor nagyon szép helyen járt, de ez egyben a nehézség is, főleg ha telével fotózza az ember. Milliárdnyi csillag, mindenféle gradiens a légkörfényből. Szerintem a csütörtöki ég jobb volt, mert szerdán a felhőzet még oszlott fel, mikor indítottam a szettet. A feldolgozással meggyűlt a bajom, hogy hogyan jöjjenek elő a mélyég objektumok is, de a csillagmező maradjon, a halmazok csillagai ne ragadjanak egybe a négyfokozatú csilagkicsinyítéstől. Sajnos áldozatot kellett hoznom, de szerintem sikerült egy egyedi képet alkotnom nagyjából ennyi expóból. Eddigi legsűrűbben fotózott üstökös általam eddig, ahogy engedte az időjárás.