Mélyég észlelések

Sziasztok! Ez az első SHO felvételem. Korábban csináltam már ilyen ál-SHO-t HOO sorozatból a 6D-vel, de végre összeállt ez a másik rendszer, amivel szeretnék galaxisokat, planetárisokat, meg apró kiterjedésű objektumokat fotózni. HEQ5-höz képest nagyon jól működik a szett. Esetleg meridián flipnél mozdul be egy fotónál, de szépen viszi a 10 perces expókat. Van ZWO LRGB szűrőszett is, ám megpróbáltam cserélgetni váltáskor mert nincs szűrőváltó ( még ) ... hát hirtelenjében nem sikerült beállítani jól a záridőt, ezért az RGB csillagok alulexponáltak lettek, így kikevertem pixelmatekkal egy mesterséges színű csillagmezőt. A galaxisnak még lehetne fényesebb a magja, de kicsit levettem a fényerejét. A feldolgozásnál nekem az hozta a legszebb eredményt, hogy HOO-ként kezdtem a képet és arra ment rá raszterrel az aranyszínű SII réteg. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy ilyen részleteket sikerül kihozni a látómezőből. Például fél 11 óra irányában az a buborék... planetáris-köd? vagy SN? És jobbra lent 5 óránál mi az a virágszirom? :D Nagyon menő, egyszerűen új távlatokat nyit a műszer számomra. Van ugye a 750mm-es 294-es látómező, de azon ez csak egy aprócska folt... Így szerintem a 800mm az 585 szenzorával nagyon ütős keskenysávban. Jó persze egy 1200mm kellene 30 centivel és APS-C-vel de hát ahhoz kell pénz a lóvéra is. Személy szerint nagyon örülök, hogy ilyen felvételt sikerült készítenem. Nem veszi fel a versenyt a nagy trökkoppányi együttes sorozatfelvétellel, de közel áll hozzá. :)

A kép 1 db. 60 sec. expozícióval készült.Photoshopban kicsi javítással

2025.05.30-06.02 között Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem az Kígyó csillagképben található, Messier 17 katalógusszámú Omega-ködről. Itthonról is kedvelt célpont, bár egy kicsit mindig túl alacsonyan van délen. Namíbiában viszont a zenitig emelkedik, emiatt kiválóan fotózható. A felvétel készítéséhez keskenysávú szűrőkészletet használtam, a képeket a Hubble-paletta szerint dolgoztam fel. A ködösség legszembetűnőbb része a kékes színű, oxigénben gazdag központi "pálcika", melyet patkó alakban egy fényesebb, vöröses színű, hidrogénben gazdag fodrozott ív vesz körül. A kettő között egy kicsivel sötétebb térség figyelhető meg. Az íven túl halvány kékes-vöröses terület kapcsolódik az objektumoz. A felvétel bal oldalán fényes, hidrogénben gazdag, "E"-alakú ködösséget is láthatunk. A Nyilas csillagképben, a Földtől 5.500 fényévre található köd egy kisebb nyílthalmazt foglal magába, ennek sugárzása ionizálja a 16 fényév sugarú hidrogénfelhőt. 1745-46-ban fedezte fel Philippe Loys de Chéseaux, Charles Messier 1764-ben fedezte fel újra és katalogizálta.

Ujra kidolgoztam a nyáron készült Pelikán-köd fotómat,folyamatosan tanulom a szerkesztést.

Ez a ködösség a Cefeusznál van. Általában jelentéktelennek tűnik és alig találni róla fotót, merthát nem olyan látványos pld. a keskenysávos képeken... nem ad semmit. Talán a csillagnál a H-alfa burok lehet érdekes. A vdB szépségét a két különböző színű csillag, és a porfelhőn szintén különböző színű reflexió adja. A molekuláris felhő egyre ritkul abban az irányban és már csak fátylak maradnak a kék csillag fele. A vdB 140 az őszi témám egyike volt.

Készitettem egy csak rgb anyagból álló feldolgozást. Nekem sokkal jobban tetszik a végeredmény és sokkal egyszerübb is volt a szerkesztés persze. Egyedül a probléma a kevés és rövid expok voltak. Igy a köd elég keveset csak a fő régiót adta a nagyon halvány fátyas ködös részek adatait nem kaptam el. Ha összehasonlitom a duoval egybetett képpel semmi részletkülönbséget nem látok, a fények hatását kivéve a ködben. Meg azért lehet a kis feldolgozásom sem a legprofibb még de számomra elfogadható lett és tetszik is.

Amig a sarki fényre vadásztam kitettem a kis Seestart,két nap sikerült adatot gyűjtenem vele az Orionról,volt ,hogy egyáltalán nem akart engedelmeskedni,szétkapcsolt,lefagyott....stb,ennyit sikerült megmentenem a többi kép kuka sajnos.

Sajnos lucky imaginghez túl halványnak bizonyul ez az objektum, de ha már ráálltam, 4 percet exponáltam rá.

Kozmikus lángok az éjszakában: az IC 405. A Lángoló Csillag-köd! Az IC 405 (más néven Caldwell 31) nevű ködöt mutatja be, amely a Szekeres (Auriga) csillagképben található, mintegy 1500 fényévre a Földtől. De ami igazán érdekessé teszi, az a története! A köd közepén lévő fényes, kék csillag, az AE Aurigae, nem a ködben született. Ez egy úgynevezett „szökevénycsillag” (runaway star), amely nagy sebességgel, körülbelül 200 km/másodperc sebességgel száguld át a gáz- és porfelhőn. Az AE Aurigae mintegy 2-2,5 millió évvel ezelőtt lökődött ki az Orion-ködből egy közeli gravitációs találkozás vagy csillagrendszer-ütközés következtében. Azóta száguld az űrben, és most éppen ezen a területen halad át, megvilágítva azt, mint egy hatalmas, kozmikus fáklya. A vörös területek a csillag ultraibolya sugárzása által gerjesztett, ionizált hidrogéngázból származó emisszió. A kék részek a porfelhőkről visszaverődő kék csillagfényből származó reflexió. Ez egy dinamikus, múló pillanat az űrben. Néhány millió év múlva a csillag továbbáll, és a köd újra elsötétül. Csodálatos belegondolni, milyen folyamatok zajlanak a fejünk felett! Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Optolong L-Quad szűrő (2") Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Kiegészítő: ZWO EAF fókuszmotor Kiegészítő: Lacerta ventillátoros sapka 8 collos Newtonhoz Kiegészítő: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Kiegészítő: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Kiegészítő: Lacerta fűthető harmatsapka 8 col Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo: 239x300 sec keskeny, 289x180 sec Rgb plusz korrekciós képek. Összesen 34,2 óra 🙂 2025.12.26 - 2026.01.19 - ig. Orosháza Hungary

Mindig is vonzottak a nagy látómezős fotók mélyég objektumokról, és végre lehetőségem nyílt kipróbálni az Askar FMA180 Pro asztrofotós objektívet. Ez a felvétel az első fénye („first light”), amelyen az Orion, Lófej-köd és teljes környezete látható. A képen szépen kirajzolódik az Orion-köd komplexuma, valamint az alsó részen a Barnard-ív finom, halvány struktúrája is megjelenik.

A medúza-köd fotózása sikeres volt a rengeteg felhős borult idő után, de a feldolgozás során az Eta Geminida csillag erős fényének feldolgozása nem igazán sikerült. Ezt még gyakorolnom kell.

2025.05.29-06.03 között Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem az Kígyó csillagképben található, Messier 16 katalógusszámú Sas-ködről. Itthonról is kedvelt célpont, bár egy kicsit mindig alacsonyan van délen. Namíbiában viszont a zenitig emelkedik, emiatt kiválóan fotózható. A felvétel készítéséhez keskenysávú szűrőkészletet használtam, a képeket a Hubble-paletta szerint dolgoztam fel. Az emissziós köd világos, központi területén könnyen észrevehető a "Teremtés oszlopaiként" ismert hosszúkás, sötét ködfelhő, ami jelenleg is aktív csillagkeletkezési régió. Még egy hozzá hasonló "felhő" nyúlik a Sas-köd széléről befele. A középső oxigénben gazdag, kékes színű térséget halvány, narancssárgás régió vesz körül, ez alkotja a sas szárnyait, a világos, kékes terület a törzs, a látómező közepe felé eső sárgás köd a fej lehet. Philippe Loys de Chéseaux fedezte fel 1745 során, Messier 1764-ben katalogizálta. 7000 fényévre található a Földtől, egy nyílthalmaz ionizálja a 70 fényév sugarú, 1-2 millió éves ködöt. A ködösség közepén található "Teremtés oszlopairól" készítette a Hubble-űrtávcső az egyik leglátványosabb felvételét.

Régen hoztam már távcsöves mélyégfotót ugyanis vagy nincs meg a megfelelő nyersanyag, vagy nincs égbolt egy jó projekthez. Az Örvény-galaxis deepfield projekt is már régóta készült, úgyhogy úgy döntöttem, feltöltöm a fotót. Igyekeztem a feldolgozásnál odafigyelni a galaxis és a háttér közötti dinamikakülönbségre, de leginkább az volt a cél, hogy megjelenítsem a galaxis árapálycsóváit, ahogy az szétterül a háttérgalaxisok előtt. Mivel ekkor már volt H-alfa szűrőm, ezért a holdfényes éjszakákon szintén erre az égterületre fotóztam, de sajnos igencsak kevés volt az információ, valamint igen halvány is.

Derült égbolt híján visszatértem korábban gyűjtött IC 1805 adataimhoz, és ezúttal HOO palettán dolgoztam fel őket, új nézőpontból megmutatva a köd finom szerkezetét.A feldolgozás a szemnek és a fizikának szól,a hidrogén és oxigén emisszióját mutatja meg, tudományos színkódolással, ahol a tér, az idő és a csend válik láthatóvá. Technikai adatok: Skywatcher Evolux 62ED APO +0.9*reduktor Skywatcher Heq5pro go to ZWO ASI 533MC Pro (-15celsius) Optolong L-eNhance 2" szűrő ZWO ASI 290MM (guiding) ASIAIR Plus 75*300s lights gain:100 40dark 40 flat 40 darkflat Dss, Siril,Ps 2025.10.24. 21:47 UT -2025.10.25. 05:14 UT Szalajkaház Mátra hegység

Az NGC 2244 az Egyszarvú (Monoceros) csillagképben található nyílthalmaz, a Rozetta-köd központi csillaghalmaza. A felvétel keskenysávú (SHO) adatai feltárják az ionizált gázfelhők komplex belső szerkezetét és a csillagszél által vájt üregeket, míg az RGB csatornák a csillagok természetes színvilágát biztosítják. A több mint 12 órás integrációs idő lehetővé tette a halvány, külső hidrogén-szerkezetek részletgazdag megjelenítését is. Első kísérletem az SHO+RGB fotózással. Technikai részletek: Optika: 150/750 Newton-asztrográf (150N F5) Kamera: ZWO ASI294MM Pro Vezetés: Touptek OAG + ZWO ASI120MM Mini Vezérlés: ZWO ASIAIR Plus Szűrők: Touptek 36mm LRGB, 4nm SHO (36mm) Expozíció: SHO: 120×300 s, RGB: 150×60 s (gain 150, bin 2) Feldolgozás: Astro Pixel Processor, Siril, Adobe Photoshop A fénykép a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj és a Szegedi Tudományegyetem Bajai Asztrofizikai Obszervatóriuma támogatásával valósulhatott meg.

Rég szerettem volna ezt a halmazt, igy most rá került a sor. Beindult a fűtésszezon igy csak 2 óra anyagot tudtam megtartani, 1,5 órát töröltem. Igyekeztem a halmazt szépen kezelni, a közepe igy sikerült. A légkör nem volt valami nyugodt, éjjel 1 óra után bekellett fejezni a felvételeket, hatalmas füst lett erre fele, és vezethetetlenek voltak a csillagok. Nem voltam kinnt jókor de kikell használni minden derült estét. Ettől független nekem nagyon tetszik főleg hogy szép csillagok vannak a halmaz mellett.

Elkészült szeretett halmazom, a régi felszereléssel is elkaptam de nem sikerült jól megszerkeszteni, pedig Kiss Laci műsorűban benne volt igy is ami nagy dolog számomra :) Mindenképp akartam egy szebb verziót, a kompozicio nehéz volt mert picit igy is kilóg a halmazokból egy pici, nem fért el a képben. Sötétiteni nem nagyon szeretném a hátteret mert a fényes csillagok miatt a hatása nem lenne pozitiv tul kemény lenne, én igy vélem. Fogadjátok szeretettel :)

Mindenkinek kívánok szeretetben, egészségben, és sok sok derültben gazdak új évet ! Küzdöttem a pixivel, kalibrációval mert a szinek nem mentek emiatt töröltem a tegnapi posztot. De győztünk, sikerült :D Nagyon szerettem volna jóra megcsinálni ezt a képet mert kivánom mindenkinek hogy legyetek éjjeli baglyok, és sok csoda kép szülessen és sok sikert hozzon nektek ! Olyan lett amilyen, kicsit kezdetleges, de nekem sok munkám van benne és végtelen verzió születik mindig :D Élvezettel készitek minden képet és mindig a maxot szeretném kihozni. Majd alakul a szerkesztés.

Még szeptember első felében közel 30 órát fotóztam az objektumot, aminek felét fel is tudtam használni (a képek nagy része azért került kidobásra, mert olyan éjszaka is el szoktam indítani a fotózást, mikor csak remény van a derült égre, jönnek mennek a felhők, és hát ha normális ég lesz pár óra erejéig, volt hogy egész éjszaka csak felhőket fotóztam. 😃 )

2025.05.28-06.03 között Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételem az Hajógerinc (Carina) csillagképben található, GUM 37 katalógusszámú ködösségről és a benne lévő "Déli Ebihalak-ködről". A felvételen látható még a ködösség fölötti NGC 3572 nyílthalmaz is. Itthonról nem figyelhető meg, jóval délebbre kell utazni érte. A felvétel készítéséhez keskenysávú szűrőkészletet használtam, a képeket a Hubble-paletta szerint dolgoztam fel. A namíbiai expedicióm során ehhez az objektumkoz használtam fel a legtöbb expozíciós időt, mivel meglehetősen halvány volt. A népszerűbb Szabadságszobor-köd és Carina-köd közelében helyezkedik el, emiatt kevésbé ismert. Kissé amorf formája van, a belső, hidrogénben gazdag sárgásvörös térséget körbeveszi az oxigénben gazdag, türkízes színű burok. A ködösség tetején láthatóak az ebihalakhoz hasonló alakzatok, amik valójában sűrű, hűvös gázból és porból állnak, belsejükben csillagkeletkezés zajlik. Fejüket a környező csillagok szele formálja. 10 000 fényév távolságra van a Földtől, 100 fényév átmérőjű. Colin Gum katalogizálta a 37-es sorszámon. A kép tetején egy apró, fényes planetáris köd is található PN G290.7+00.2 katalógusszámmal.