Összes észlelés

Ebben az időszakban esténként amikor a felhőzet engedte, akkor a téma a Hold volt. Próbálgattam szép kompozíciókat, így ez a fajta átmenet a két tenger között sikerült, de nem csak a kompozíció, hanem talán a seeing szempontjából is. A kép fekvőben is megállná a helyét, de állítva még látványosabb. A szokásos rumliban mégis egy csomó beazonosítható dolog van, aminél megint ki lehet nyitni a Rückl holdatlaszt. :D Mág másfél hét azt újra lehet üzemeltetni a rendszert, csak legyen derült hozzá, valamint nyugi is. Érdekes, hogy ma a napokban a derült az megvolt, meg a hűtés is rendesen, de seeing tekintetében a béka segge alatt voltunk 15 emelettel lejjebb. :D

2025. 02. 20án éjszaka az Orion-ködöt fotóztam, és 20:38kor megjelent valami a képen, és lassan kb 4 perc alatt vonult át. A látómező szélessége kb 1 fok. Lehet tippelni hogy mi is lehet az, bár a helyes választ én se tudom. :D

Egy korábbi felvételemet dolgoztam fel újra, ezúttal a Pixinsight szoftver segítségével. 2021. 08. 13-án, a VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábort soránkészült felvételem az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perszeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz ikerhalmaz közelében. Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7.500 fényévre található a Földtől.

Az IC 443 (Medúza-köd) szupernóva maradvány az Ikrek (Gemini) csillagképben mintegy 5000 fényév távolságra található. A ködöt egy csillagrobbanás következtében kivetődő anyag alkotja. A kép jobb oldalán látható fényes csillag a Propus az ikrek csillagkép bal lába. A képet 2025 január 26-tól február 11-ig rossz időjárási körülmények (felhők) között fotóztam.

Békés téli estéken, amikor még nincs ködveszély, talán a legszebb az égbolt az évszakok estéi közül. Ott a Tejút, jön a téli rész, az Orion... de még mindig lehet csemegézni a nyári érdekességekből, vagy épp őszi objektumokkal lehet eltölteni az este egy részét. Hajnalban meg már jön a tavasz... sőt... nyár. :) Mivel aktív a Nap, ezért a légkörfény sajnos gyakori vendég a képeken. Karácsony és Szilveszter között bármelyik képet is készítettem, azon vaskosan zöld gravitációs hullámok által torzított fénylés volt. Mostanában jött divatba, hogy H-alfát implementálnak az asztrotájképekbe. Van aki szép igényesen, de láttam már kegyetlen ásítást Eridanus-looppal, te jó ég. :D Klipszűrővel ez egy elég veszélyes mutatvány. Egy rossz mozdulat és utána nem kell használni este a szűrőt, vagy ami még rosszabb, megy a kosz a tüköraknába. Az ünnepek között sokan voltak nálunk, de pont volt lehetőségem egyszer-kétszer fotózni is és nagy élmény volt a derült ég alatt tesztelgetni. Az ország nagyrészével ellentétben a Zselicben végig derültre sikeredett a téliszünet ezen része. :D

A vörös bolygó ilyen fókusztávolságon rendesen megizzasztott különösen a feldolgozás során vaciláltam sokat. Kíváncsian várom véleményeteket.

A Hold és Mars bolygó közelsége, jó lehetőséget adott az észlelésre, fotózással. Elfért a két égitest a látómezőben. Nem lett szerkesztve a kép, csak fényerőt változtattam meg a Mars bolygó jobb láthatóságáért.

Egy korábbi képemet dolgoztam fel újra, ezúttal Pixinsigt segítségével. 2022.03.04-én, a VCSE észlelőhétvégéjén készült felvételem, az NGC 3521 galaxisról. A felvételek készítése során folyamatosan jöttek-mentek a felhők, ezért jóval kevesebb nyers felvételt tudtam készíteni, mint amit szerettem volna. Az NGC 3521 egy "pelyhes" spirálgalaxis, karjai szakadozottnak látszanak a forró, fiatal csillaghalmazok által gerjesztett, halványan fénylő gázanyag miatt. A galaxist halvány halo veszi körül, amibe messzire belenyúlik néhány spirálkar.

Megpróbáltam a fényszennyezett környékemet kihasználni, így építettem egy rendszert a jelenlévő eszközökből. A régi expóim helyett úgy döntöttem, hogy 10 percen exponáltatom a kamerát a szűrőkkel. Újhold környékén OIII, kb. első negyedig Halfa, amit bír a 12 nm. Kerestem youtube videót és a DeepSpaceAstro oldalán találtam egy jó kis feldolgozást erről a metódusról. Bár nem vagyok a híve a keskenysávos fotózásnak, de ilyen fények és szilárdtüzelés mellett ennek is van létjogosultsága. Míg az RGB-s sötétködből csak 90 óra van, annak is 30 óra a Halfája, ... így ilyen felhős időszakban nem mostanában lesz abból valami. :)

A majdnem teliholdtól déli irányban 12 ívpercre a vörösen ragyogó Mars bolygó csodálatos látvány volt.

Nagyon halvány, kékes reflexiós ködök az őszi Tejút északi peremén, a Cassiopeia és Perseusz között, a Zsiráf csillagképben. A kisebb katalógusszámú és méretében is kisebb VdB14 a B Cam 4 magnitúdós csillag fényét tükrözi vissza, a vdB15 pedig a C Cam 5 magnitúdós csillagot veszi körül.

A héten aktívan fotózgattam a Holdat. Egy alkalomkor 3-4 képet tudtam készíteni. Ez az első nagy kedvenc az estéről és az adott fázistól. A terminátor környéki napkelte után még mindig jól látszódik a Theophilus központi rakása, valamint a romhalmaz, amit a becsapódás művelt. Nagyon tetszett a hatalmas koncentrikus ív, ami a holdtenger fala is egyben. Rengeteg beazonosítanivaló kráter van a képen, amit a Rückl holdatlasz segítségével már azért elkezdtem, de majd kiállítás alkalmával valószínűleg fel is lesz adva a lecke, hogy egy infografikán le lehessen lesni ezeket a ragyákat. :) Fotózáskor a kupolaseeing miatt a napnyugta utáni időpontot választotam, amikor a lehető legjobb a nyugodtság az épületnél. Feldolgozásnál eleinte görbéket használtam, majd jött két részletben az életlen maszk bizonyos rádiuszokkal és százalékokkal.

Még feldolgozás alatt áll a kép, mert több adatra lesz szükségem, de már jó úton haladok.

Csizmadia Szilárd hívta fel a 2025 január 3.-án figyelmemet, hogy az M81 jelű galaxisban egy halvány, 19.8 magnitúdós nóvát találtak. Kérdés, hogy elérhető -e amatőr műszerekkel? Január 5.-én 2:22 - 5:55 között ( Holdnyugta után) készítettem 57 db 3 perces képet a N.I.N.A. program segítségével, robottávcső üzemmódban. A képfeldolgozás Pixinsight programmal történt. A feldolgozás lépései: - fényszennyezés háttér levonás - dekonvolúció (Blur Xterminator óvatosan alkalmazva) - HistogramTransformation process - gyenge zajszűrés (Noise Xterminator) - galaxis környezet levágása

A vizuális megfigyeléshez ND 96 holdszűrőt kellett használni, a Hold fénye kissé vakító ebben a fázisban. A Baader 32 mm okulár kellően kontrasztos képet ad az észleléshez. Ha növelnénk a látott képet, egy 2x barlow lencsével nagyítható.

Nagy vörös folt és Io Lenyűgöző pillanat amikor a nagy vörös folt felénk fordul az élő képen. A tegnapi tiszta eget kihasználva végre sikerült megörökíteni Naprendszerünk talán leglátványosabb kompozícióját. Technikai adatok 2025. 02.04. 19:14UT Levelek Skywatcher 200/1000 Heq5pro Zwo Asi533mc Zwo UVIR 2xBarlow Gain321 Exp 5.714 25000 Frame 20% As4! Registax6 Photoshop

2023.01.24-én, több ezer éves útjából, néhány órán át én is elkísértem a C/2022 E3 (ZTF)-üstököst, ami az Oort-felhőből „közelített” meg minket. 20 percnyi vándorlása látható a képen.

Első színes Jupiterem.

Egy korábbi fotómat dolgoztam fel újra, ezúttal a Pixinsigt szoftver segítségével. 2022. január 6-án, 7-én és 8-án, Zalaegerszeg Kertváros részén, az erkélyemre kitelepülve készítettem a felvételt. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420 mm-es ED refraktorral, ASI294MM hűtött monokróm csillagászati kamerával, 0,85x-ös reduktor-flattenerrel és Optolong Ha-S-O szűrővel készült, 3X40×240 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. Az IC 2177 a Sirály-köd nevet a hosszúkás-keskeny, szárnyszerű alakjáról kapta, ami egy sirályra emlékeztetheti a megfigyelőt. A ködösség közepe felett egy fényes, fejhez hasonló struktúra is megfigyelhető, teljessé téve a sirály alakját. A ködösségben több nyílthalmaz is megfigyelhető, mint az NGC 2335 és az NGC 2343. A kép közepétől jobbra, egy fényes kék csillag körül megfigyelhető egy szembetűnő íves alakzat is. Az Egyszarvú és Nagy kutya csillagképek között található ködösséget Isaac Roberts amatőrcsillagász fedezte fel, aki az elsők között foglalkozott asztrofotózással. A köd távolsága tőlünk 3700 fényév, a HD 53367 óriáscsillag sugárzása ionizálja.

Vezetés (csak RA): 32/120mm vezetőtávcső + ZWO ASI 120MC-S + ASIAir mini Dithering: 5 pixel, stabilitási küszöb: 2" Light: 13, 5 perc, ISO 1600 Flat: 50 Bias: 50 Stackelés és kidolgozás: PixInsight. A stackelés a WBPP scripttel történt (Quality preset: Maximum). A kidolgozás részletesebben: * SpectrophotometricFluxCalibration: alap beállítások + R/G/B filterekhez Sony CMOS R/G/B-UVIRCut / Baader UHC-S kiválasztva * MultiscaleGradientCorrection: MARS adatbázissal + alap beállítások * SpectrophotometricColorCalibration: alap beállítások + R/G/B filterekhez Sony CMOS R/G/B-UVIRCut / Baader UHC-S kiválasztva Background Neutralization kiválasztva * BlurXterminator (alap beállítások) * NoiseXterminator (Denoise: 0.9, Iteration: 3) * StarXterminator (alap beállítások): a ködösség és a csillagok szétválasztása * GeneralizedHyperbolicStretch: a ködösséget tartalmazó képen * HistogramTransformation: a csillagokat tartalmazó képen * CurvesTransformation (Saturation): a csillagokat és a ködösséget tartalmazó tartalmazó képeken * PixelMath: a ködösség és a csillagok kombinálása: ~(~ködösség*~csillagok)