Összes észlelés

Nagy testvéréhez, a Nyilas csillagképben található Trifid-ködhöz hasonlóan, ugyanúgy sötét porsávok osztják részekre a fényes középső régiót, valamint kékes színű, reflexiós területek is felfedezhetők benne. Tőlünk 2100 fényévnyi távolságra van és körülbelül 3 fényév átmérőjű. A leírások szerint vörös színét az emisszión kívül a köd és a közöttünk elhelyezkedő porfelhők fényszűrésének köszönheti, ahogy az 500 fényévnyire található Lynds 1482 nevű porfelhőn áthalad a fénye.

Kefalóniai nyaralásunk során sem hagyhattuk ki az asztrotájképezést. Éjszakai túránk első állomása az Aenos hegységbe vezetett. Kompozíciónak kinéztem magamnak a domboldalban levő magányos fát, melynek elérése nem volt egyszerű. A talpam alatt legördülő kavicsok tették igazán izgalmassá a mászást. Végül erőfeszítéseimet siker koronázta és sikerült a Tejúttal megörökíteni a kinézett célpontot.

Szinte utolsó utáni objektumom, amit még meridián flipp előtt el tudtam kapni pár alkalommal. A Porködös részét kevésbé hozta így bolygókamerás közelségben.

Végre rászántam magam és két részbe elkaptam a nagy téli szépséget, az Orion-ködöt, meg egy kis környezetét. PS tudásom nincs így a közepe marad beégve. Így is megküzdöttem, mert a két fél, két különböző napon lett fotózva ami között különbség volt, így nehezen tudtam összerakatni úgy hogy a háttér ne másszon el nagyon.

Jó lett volna a GRS-t de ez az arca is szép látványos.

Rendeltem egy keskenysávú szűrőt és hát a próba az próba, a mechanikám meglepő módon bírta a 6 perces expókat, persze jobb lett volna 12 perc alacsonyabb ISO értéken, de csodát nem kell feszegetni.

Az első jobban sikerült Mars képem.

Búcsú a 2024-es nagy szenzációs üstököstől.

Nehezen adta magát, relatív alacsonyan is járt, azért valami sikerült így közeli képből.

Egész jó égbolt volt egy jó Jupiter képhez.

lakótelep erkélyről készült, korrekciós képekből csak dark készült, de nem tudtam hozzá adni Sirilben

Próbáltam minél többet kihozni egy régebbről fotózni vágyott objektumpárosra.

Ahogy dőlt vissza javultak a rálátási viszonyok is.

Két nappal az első láthatóság után már hosszabb sötét Holdmentes idővel sikerült nagyobb látószögben is elkapom.

Egy hetes várakozás után végre nálunk is derült lett, így sikerült elkapni.

Csak egy rövid próba volt, hogy valóban jön-e a benne látszódó porsáv.

Szinte kihagyhatatlan volt a sorból a bolygókamerával.

Egy majdnem késői tervezésű objektum, mert hát sajnos a fotózási helyeim nyugati irányban nagyon keskenyek.

Kapkodás jellemezte a felvételt, mert hát a Nap már a horizont felett volt.

Egy pillanatkép mielőtt a Szaturnuszt eltakarta a Hold, hát miért is ne pont a találkozást a felhők elrontották.