Összes észlelés

Hold-Vénusz együttállás

A hosszan tartó felhős-ködös időjárást végre megszakította egy kis napos időszak, amit megpróbáltam kihasználni egy gyors napfotózással az erkélyemről. Négypaneles mozaikfelvétel.

Az egyik legszebb gömbhalmazunk. A Virgo csillagkép felöl könnyedén megtalálható. Ezek a gömbhalmazok a Tejútrendszer legősibb objektumai.

Lélek-ködként is emlegetett köd, és csillaghalmaz az északi pólus közelében, a Cassiopeia csillagképben található. A köd körülbelül 100 fényév átmérőjű, és 6500 fényévre van. Körülbelül egymillió éves csillagok világítják meg a ködösséget, melyek szinte kisgyermekek a Napunkhoz képest, amely a becslések szerint körülbelül 5 milliárd éves. Az elmúlt 2 nap kedvező időjárása tette lehetővé a 4 mozaikból összeállított képet, melyet a Hubble palettával készítettem.

A Rejtett-galaxis (IC 342, Caldwell 5)! A harmadik hozzánk legközelebb eső galaxis az Androméda-galaxis és a Triangulim-galaxis után. A mérete és a közelsége miatt szabad szemmel is láthatnunk kellene, de még se látjuk mert rejtőzködik. 🙂 Hogyan is tud egy galaxis "elbújni"? Tőlünk nézve pont a Tejút síkjában helyezkedik el, ami annyit jelent, hogy a saját galaxisunk egy részén át kell nézni, ami viszont tele van porral, ezért sokat veszít a fényéből. Nagyon találó a neve hogy Rejtett-galaxis. 🙂 Érdemes megnézni az FB által le nem rontott verziót is: https://drive.google.com/file/d/14kFA41IVAVhJK2uHRZsk4NOFgOYrjieU/view?usp=drive_link Felnagyítva nagyon szépen láthatóak a spirálkarok, és a porsávok is. 2024 végén a a sok derült ég alkalmával, folyamatosan mentünk észlelni, fagyoskodni, a másik távcsövem viszont folyamatosan készítette a felvételeket, így sikerült több mint 37 órányi anyagot összeszedni. (pedig egy éjszaka ment a kukába a szél miatt, illetve a kikapcsolt windows update kétszer is újraindította a gépet, és így esett ki kétszer fél éjszaka, de ha minden igaz erre megtaláltam már a megoldást) Zalaszentgrót, 2024. december 21. 26. 27. 28. 29.

A képen a Bika és a Szekeres csillagképek határán található, 3 fok látszó méretű szupernova maradvány részlete látható. A robbanás körülbelül 40.000 éve történhetett, távolsága 3000 fényév. A vörös szín a hidrogén, a kékeszöld az oxigén fényléséből származik. A keskenysávú felvételek Zalaegerszegről, az LRGB képek a VCSE dobronhegyi 2024 évvégi észlelő estjén készültek.

23 mm SW SkyPanorama okulár (N=69x): nyílthalmaz a Cygnus-ban. 15-20 csillag gyűrű alakban, lyuk (üresesbb terület halványabb csilagokkal) a közepén. 8 ívperc méretűre becsülöm.

7 mm Nagler-okulár (N=229x): planetáris köd a Hattyúban. Nehéz objektum, nagyon pici. Szürkéskék színűnek látom, kisebb az NGC 7027-nél. Haloja van, és azonnal feltűnik a látómezőben nehézsége (pici) ellenére.

23 mm-es SW SkyPanorama okulár (N=69x): elsőre feltűnik, halványkékes színű. 7 mm-es Nagler-okulár (N=229x): türkizkék színű planetáris köd a Hattyúban. Élesen elválik a háttértől. Könnyű objektum, kerek, széle kissé csipkés. Én jó nagynak látom, akár 20 ívmásodpercesnek is.

23 mm SW SkyPanorama okulár (69x): nyílthalmaz az Aurigában. Teljesen kiemelkedik a szegényes háttérből, elnyúlt alakú. 25-30 fényes csillag csoportja. Teljesen bontott.

Igazából csak azért fogtam neki, hogy teljen az idő míg előbújik a fák közül a tervezett objektum. Aztán másnap megnéztem, mit ad az a 3 óra amíg sikerült róla fotonokat gyűjteni. A következő este már övé volt a főszerep. Az NGC 2264 egy gyönyörű objektum a Monoceros (Egyszarvú) csillagképben, amely két fő elemet foglal magában: a Kúp-ködöt és a Karácsonyfa-halmazt. A Kúp-köd egy sötét, kúp alakú köd, amely sűrű gáz- és porfelhőkből áll. Ezek a felhők elnyelik és szétszórják a mögöttük lévő fényt, így alakítva ki az ikonikus, körülbelül 2,7 fényév hosszú kúp formát. A karácsonyfát mindenki a saját módján látja bele a képbe. Személy szerint nekem kis hunyorgással szépen előjön. 😊

A 2024-es év utolsó teliholdja. 2 videót rögzítettem, az elsőt még 404-es gainnel (ez volt beállítva default-ként a FireCapture-ben). A videót egyből megnéztem SER Player-rel, és egyből láttam, hogy nem lesz így jó, beégett képet fogok eredményül kapni. Levettem a gaint 350-re, és pont el tudtam készíteni még azt a videót, amit később ki tudtam dolgozni, mielőtt mindent elborított volna egy teljesen összefüggő felhőfüggöny… Ezután össze is pakoltam, az előrejelzések is azt mutatták, hogy az éjszaka további részében már nem fog kitisztulni az ég.

17:55-18:44 UT Hyperion Zoom 8-24 mm okulár (8 mm) + Hyperion 2,25x Barlow-lencse -> 338x nagyítás Most van GRS is. Jó gyors, az észlelés végére átment a korong másik felére. A NEB most nem tartalmaz annyi részletet, mint szokott, a SEB viszont bőségesen. Megjegyzés: a nyíl a forgásirányt és az égi nyugatot jelöli.

23:00-23:33 UT Hyperion Zoom 8-24 mm okulár (8 mm) + Hyperion 2,25x Barlow-lencse -> 338x nagyítás Nem hagyhattam ki ezt a jó seeinget. 150x: északi pólussapka azonnal látszik. Délen is van valami, a sarkvidék valamivel világosabb a korong többi részénél, egy kontrasztos barna sáv választja el. 338x: ez mutatja a legtöbb részletet. A korong közepe táján van egy nagy szürke folt. A magja szemet szúr, de hogy merre, meddig terjed, az bizonytalan. Egy kis idő múlva látszik, hogy az északi félteke nagy részét egy halvány uszonyszerű valami foglalja el. A pólussapka szegélyében vannak kinyúlások és kisebb foltok. Majdnem olyan, mintha a Jupiter egy sávja lenne. A déli sávban is vannak érdekességek. Megjegyzés: Használtam még 218x, 436x és 491x nagyításokat is. Volt egy-egy részlet, amit ezekben láttam, a rajzon ezek is szerepelnek, de valószínűleg 338x amúgy is mindent mutatott volna.

18:04-19:05 UT Hyperion Zoom 8-24 mm okulár (8 mm) + Hyperion 2,25x Barlow-lencse -> 338x nagyítás A pólusvidékek valamivel világosabbak voltak, mint ahogy az a rajzon sikerült. Ezek több részletet mutattak, mint korábban szoktak. Az északi márványos textúrájú. 4 globális barna sáv látszik biztosan. A NEB-ben kontrasztos alakzatok, négy sötét csomó, két nagy hurok. Az egyenlítői zóna közepén egy fakó, szakaszos sáv. Az alkalomszerű jó seeing sokáig kitart. A Galilei-holdak közül a Ganymedes és a Callisto egyértelműen korong alakú. Az Io és Europa bizonytalan, bár nagyobbnak látszanak, mint az LM-ben felfedezett egyetlen csillag. A Callisto színe nagyon jellegzetes. Megjegyzés: Az intenzitásvázlat alapján kidolgozott rajzot digitalizálás után színeztem és egy kicsit homályosítottam rajta, hogy a ceruza vonalazása eltűnjön.

15:56-16:18 UT Hyperion Zoom 8-24 mm okulár (8 mm) + Hyperion 2,25x Barlow-lencse -> 338x nagyítás Először a terminátor egyenetlenségei tűnnek fel, azok szinte azonnal, fokozatosan egyre több. A déli sáv/folt néhány perc után igen kontrasztos, fotón is ez a legfeltűnőbb. A tubust 5 cm-re leblendézve 2 sáv nagyon jól látszik. A becsült fázis 60% (valódi: 62%). Megjegyzés: A tónusrajz számozott intenzitásvázlat alapján készült. A kontraszt a valóságban nem volt ennyire erős.

A látómezőben néhány előtércsillag teszi érdekessé a látványt, nagyon szép spirálgalaxis. Érdekesség, hogy Charles Messier figyelmen kívül hagyta, pedig ezen a környéken látható néhány Messier objektum.

Még barátkozok az új bolygó kamerával, de úgy gondolom kis tapasztalat szerzés után már jóban leszünk 🙂 VCSE őszi észlelő hétvégén készült a kép, Dobronhegy-en.

Nemrég beszereztem a nappali fotós szettembe egy kis 50mm-es Canon objektívet. Természetesen egyből felmerült a kérdés, hogy vajon alkalmas lehet-e asztrofotózásra. :) Ez volt a kis "nifty fifty" első tesztje. Teljesen nyitott rekesszel nem túl éles és a széleken erősen torzít, viszont F/3.2 - F/4-en megtáltosodik. Nagyon olcsón hozzá lehet jutni egy ilyen objektívhez, bátran ajánlom mindenkinek aki kevesebb pénzből szeretné elkezdeni ezt a csodás hobbit.

Mivel befelhősödött az idő, és mélyég fotózásra nem volt megfelelő, így én is lőttem 15db 3percest az NGC 2523 galaxisban található SN2024aeee szupernóva robbanásra. Shinichi Ono fedezte fel e hónap 17.-én. Távolsága 168 millió fényév.