Összes észlelés

Showing 161-180 of 3,119 items.
Galambos Gábor
0 hozzászólás
A Rejtett-galaxis – IC 342 (RGB + Ha)
2024-11-02
Az IC 342 jelű galaxis közelsége (10 millió fényév), valamint nagy látszó mérete ellenére egy ideig sikeresen elkerülte a felfedezést. Még a híres felfedező és dokumentarista, Messier sem azonosította be ezt az objektumot. A galaxis egészen addig rejtve maradt, amíg William Frederick Denning brit, üstökösöket kutató amatőrcsillagász 1895-ben fel nem fedezte a Tejútrendszer síkjának közelében látszó, csillagközi gáz- és porfelhők mögött bujkáló objektumot. Ha a galaxis nem lenne a fényét szétszóró porfelhők takarásában, akkor vélhetően a legfényesebb csillagködök egyike lenne az éjszakai égbolton, és akár szabad szemmel is rácsodálkozhatnánk. Az IC 342 az előbb említettek miatt viseli a Rejtett-galaxis nevet. Érdekessége még, hogy a galaxisra szinte teljesen merőlegesen látunk rá, ezért az kör alakúnak látszik. Öt kitelepülés, amelyből négy még 2024 év elején, januárban és februárban történt. Az 5. kitelepülés egy nem tervezett, spontán ötlettől vezérelt gyűjtés volt, 2024 novemberében. A projekt első fele ZWO ASI 294MC Pro típusú asztrokamerával készült. Kalandos volt, mert egy alkalom kivételével alkalmanként mindössze 1-2 órás fotózásra volt lehetőség a felhőzet miatt. Pedig olykor egészen rendkívüli légköri nyugodtságot sikerült kifogni e rövid időszakokban. A projekt második fele egy későbbi időpontban, mindösszesen egy órácska keskenysávú nyersanyag gyűjtéséről szólt. Ekkor ZWO ASI 2600MC Pro típusú asztrokamerával és dual-narrowband szűrővel dolgoztam. Hogy mitől volt spontán ez az eset? A tervezett fotózott célpontom kezdett alacsonyra süllyedni. Ilyenkor általában tudom, hogy melyik magasabban látszó objektumra állok majd át. A terv ezúttal is megvolt, azonban a távolból közeledő felhőzet miatt már nem volt sok időm. Értelmetlennek látszott korrekciós képeket csinálni, majd átszerelni a rendszert, ezért az adott beállításokkal irányítottam a távcsövet az IC 342 galaxis felé a célból, hogy a korábbi RGB anyaghoz kevés keskenysávú anyagot gyűjtsek.
Galambos Gábor
0 hozzászólás
M 101 - A csodálatos Szélkerék galaxis (RGB+Ha)
2024-05-12
Az M 101 galaxis közkedvelt célpontja a tavaszi égboltnak. Orientációja, viszonylag nagy látszó mérete és különleges, torzult spirális szerkezete miatt igen gyakran fordulnak felé a távcsövek. Felületi fényessége 15 magnitúdó körüli. Annak ellenére, hogy az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb objektuma, vizuálisan szemlélve magából elég keveset mutató objektumról van szó. A mintegy 21 millió fényév távolságban elhelyezkedő galaxis csodálatos látványt nyújt azonban az asztrofotókon. Településektől távoli területen, Holdmentes éjszakákon át fotózva a látványos spirálkarokon és a ragyogó színeken túlmenően, megmutatkoznak a galaxist körülvevő halvány porködök, a galaxishoz tartozó csillagáramlatok, a fényesebb spirálkarokban megbúvó, világító emissziós ködösségek, és a központi rész környékén tekergő megannyi sötét porsáv. Jól látható, hogy a Szélkerék külső spirálkarjai erősen deformáltak. A tudomány mai állása szerint a régmúltban egy másik elhaladó galaxis gravitációs hatása tépázta meg fő témánk külső karjait. Az esemény következményeként a csillagközi anyag bizonyos területeken összesűrűsödött, ami pedig heves csillagkeletkezéseket indított el a galaxisban. Ilyen területek a fényes, vöröses emissziós ködösségek, melyek közül számos könnyen beazonosítható a képen (NGC 5447, NGC 5449, NGC 5450, NGC 5451, NGC 5453, NGC 5455, NGC 5457, NGC 5461, NGC 5462, NGC 5471). A Tejúthoz hasonlóan a Szélkerék galaxis sincs egyedül, kísérője az NGC 5477 jelű törpegalaxis, mely a képen bal oldalt látható. A galaxis csodáinak együttes látványát jól egészíti ki a gazdag háttér. A Tejút csillagain túl, a végtelen csillagközi térben megannyi aprónak látszó, a távolban lebegő galaxis fényét sikerült megörökíteni. A fotózáskor APM 2" coma correcting 1.5x Barlowt használtam, így a távcső eredeti 800 mm fókusztávolsága 1200 mm-re nőtt, míg a rendszer fényereje f6-ra csökkent.
Blahó Norbert
0 hozzászólás
M101 Galaxis
2025-05-12
A Messier 101 (más néven M101, NGC 5457 vagy Szélkerék-galaxis) egy spirálgalaxis a Nagy Medve csillagképben (Ursa Major). A galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 27-én, majd értesítette erről Charles Messier-t, aki katalogizálta. Ez volt az egyik utolsó objektum, amit maga Messier adott a katalógushoz. Az M101 a legalább kilenc galaxisból álló M101 galaxiscsoport legfényesebb tagja. Egyike azon 18 galaxisnak, amiket a Hubble űrtávcső kulcsfontosságú projektjének keretében figyeltek meg, ennek célja a Hubble-állandó 10% hibahatáron belüli meghatározása volt. Ehhez a galaxisban található cefeidákat vizsgálták, hogy megállapíthassák a galaxis távolságát. Az M101 esetén 29 valószínűsíthető cefeidát figyeltek meg 10 és 60 nap közötti periódustartományban. A mérések és számítások eredményeként a galaxis távolságát 7,4 ± 0,6 Mpc-ben határozták meg. Távcső: SkyWatcher Pro 80/600 ED apo tubus, SkyWatcher 0,85x reduktor/korrektor Távcső: Svbony 60/240mm vezetőtávcső Mechanika: SkyWatcher NEQ-5 Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 290 MM monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Szűrő: Astronomik UV/IR L2 Blokk szűrő (2") Szűrő: ZWO UV/IR-blokk szűrő (1.25") ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) ZWO EAF fókuszmotor Expo : 327 x 180 sec rgb, + 58 x 300 sec Duo + korrekciós képek. Gain 252 / -10 °C Astro Pixel Processor, Siril, Graxpert, Ps. 2025.05.12. Orosháza