Összes észlelés

00:11-00:29 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' M 109B Gyönyörű galaxis, nagyszerű lezárása az éjszakának. Ezt is a maraton idején terveztem lerajzolni. Noha inkább Méchain-, mint Messier-objektum, illene ismernie a Messier-katalógust észlelő amatőrnek. A fényes, többnyire honogén küllő jól kivehető, a spirálszerkezetből is látszik valami, de még nem tudom eldönteni, melyik irányba tekereg. Két csillag a korongon. Megjegyzés: Ezen az éjszakán még ezeket az említésre méltó objektumokat láttam, amiket a vonuló felhők vagy más okok miatt miatt nem tudtam lerajzolni: NGC 2624 az M 44 mögött, NGC 1501, 2392 (!!!) és 4147 56T-ben, NGC 5907 (most került rá sor először, lenyűgöző 40,5T-ben), NGC 4485/90 és NGC 5053 (M 53-mal egy LM 15T-ben, ez az M-objektumok sorban leészlelésénél biztosan elő fog még kerülni).

23:56-00:02 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Apró, de fényes éléről látszó lentikuláris galaxis. Nagyon jól látszik a galaxist kettészelő porsáv, nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen meg fogja mutatni magát. Megjegyzés: Messier-maraton alkalmából/hangulatából készült észlelés, bár én magam nem maratonoztam. Jár a törődés ennek a megvetett Messier-objektumnak.

22:44-22:52 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Sombrero-galaxis Az ég errefelé nem a legjobb, de megmutatja, amit kerestem. Az M 104-ben a fő porsáv mellett kisebbek is megfigyelhetők, mégpedig a korongon, részleges gyűrűkként körülvéve a magvidéket. A közelebbi ívek észlelését már zavarja a központi régió fényözöne. Először tavaly láttam őket 35,6SC-ben, igazi meglepetés volt ez a "felfedezés". És persze csodálatos látvány. Most is jól kivehetőek, de azért nem ájulok el.

22:21-22:28 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Gyönyörű szép lentikuláris galaxis egy fényes csillagok alkotta rombusz közepén. Már kistávcsőben is fergeteges látvány elnyúlt körvonala is környezete. Jóval halványabb, mint a közeli M 49, de szerintem Messier is láthatta volna akár, nincs annyira eldugott helyen sem. Nagy műszerekkel és nagyítással szemlélve sötét ég alatt megmutatja egzotikus vonását, a magja körüli porgyűrűt. Ez most meglepően könnyen ment, keskeny kis fekete karika a csillagszerű magja körül, bőven a korongon belül. Külső pereme látszik igazán élesen. Hihetetlen, hogy különösebb erőlködés nélkül sikerült egy ilyet is megpillantani.

22:10-22:18 UT Nagyítás, LM: 256x, 18' Virgo A Az M 87 középen egy igen fényes galaxis, de vizuálisan csak a belső régiók látszanak. A délre lévő NGC 4478 sem halvány, csodálkozom, hogy hagyhatta ki Messier és én eddig. A jet nagy meglepetésemre nagyon könnyen látszik, de érezhető, hogy kisebb távcsővel sokkal nehezebb lenne. Így nem is növelem a nagyítást, H-béta szűrőre sincs szükség. Persze csak egy max. ívperces apró pálcika, ami az M 84 és M86 irányába mutat (ezt már az észlelés előtt tudtam). Izgalmas célpont. Megjegyzés: Ha csak egy kicsit változtatnék az LM-n, több galaxis is beleférne, amiket így viszont nem vettem észre.

21:36-21:45 UT 15 mm 70° SWA: 132x, 32' Még vizuálisan is egy galaxis benyomását kelti, de csak alig, nagyon szokatlan példány. Téglalap vagy párna alakú, ez 15T-ben is jól megfigyelhető. Körvonala az NGC 7027 PL-re hasonlít, annál persze jóval nagyobb. Felszíne foltos, pereme is egyenetlen. Középen hosszában halad a legfényesebb része, de küllőhöz azt hiszem ez még kevés szabályosság. Egy rávetülő halvány csillag az egyik foltjával egybeolvadva látszik.

21:00-21:22 UT 10,5 mm 60° Premium Flat Field: 188x, 19' Tű-galaxis Fényes, nagyon keskeny. Középen kidudorodik, csillagszerű magja van, körülötte halvány haló. Egy porsáv fut végig rajta és szeli ketté a galaxist, a dudor a halványabb oldalon is sejthető. A nagyon lapos szögről látható korongján kanyarodó ívek figyelhetők meg. Hegyesen végződik. Megjegyzés: Jó lett volna, ha emlékezek az NGC 4562-re, akkor egy kicsit arrébb azt is meg tudtam volna figyelni. Az éppen használt térkép nem jelölte.

Amikor jó hosszú ideje már csak várja és várja az ember az alkalmas eget egy kis közös játékra, megesik, hogy nem teljesen tiszta az elméje. Az, hogy a fátyolosság napok (hetek?) óta jelen van és élénk szél fúj, persze, hogy a kevésbé stabil AZ Gte-re applikálom a tubust, majd még a fókuszsík-döntő adaptert is kifelejtem a sorból :). Ezek ellenére mégis úgy érzem, hogy nem sikerült rosszul a végeredmény.

A csillaghalmazok következő célpontját a ragyogó csillagok ezrei és ezrei alkotják, ami a Messier 53 gömbhalmaz. A Johann Elert Bode német csillagász által 1775-ben felfedezett M53 59700 fényévre található, az egyik legtávolabbi gömbhalmaz a Földtől. A legjobban májusban figyelhető meg, látszólagos magnitúdója 8,3, és egy kis teleszkópon keresztül látható a Coma Berenices (Berenicé Hajfürtjei)csillagképben. A nagyobb műszerek feloldják a klaszter egyes csillagait. A gömbhalmazok sokkal idősebbek és nagyobbak, mint a nyílt halmazok, ezért általában várhatóan több idős, vörös csillagot és kevesebb fiatal, kék csillagot tartalmaznak. A Messier 53 azonban meglepte a csillagászokat a szokatlan számú csillagtípussal, az úgynevezett kék vándorlókkal. A gömbhalmaz összes csillaga várhatóan körülbelül egy időben jön létre, tehát nagyjából egyidősek. De úgy tűnik, hogy a kék kóborok világosabbak és fiatalosabbak, mint kellene. Bár pontos természetük továbbra is titokzatos, ezek a szokatlan objektumok valószínűleg a csillagok közeli találkozásaiból, esetleg ütközésekből jöttek létre az olyan gömbhalmazok zsúfolt központjaiban, mint az M53.

A Messier 37 (más néven M37, vagy Só-bors-halmaz ) a legfényesebb és leggazdagabb nyílt halmaz az Auriga csillagképben. Az új általános katalógusban az NGC 2099 jelölést viseli. Giovanni Battista Hodierna olasz csillagász fedezte fel 1654 előtt. Becslések szerint életkora 347 millió év és 550 millió év között van. Tömege 1500-szorosa a Napnak, és több mint 500 azonosított csillagot tartalmaz, amelyek közül nagyjából 150 csillag fényesebb a 12,5 magnitúdónál. Látszólagos magnitúdója 6,2, és 4511 fényévnyire fekszik a Földtől.

Van egy időszak, amikor horizontnál van a Nap, picit később akár, csudajó nyugodtság van. A kijelzőn látni olyankor, hogy alig libbenek a részletek. Na ezt sikerült kihagynom... Amikor megindul a kisugárzás, akkor eléggé elromlik a seeing. Kell az az egyensúlyi állapot, hogy ez a nagytávcső jól működjön. Addig, addig piszkáltam a beállításokat a Fornax 150/200ason, amíg tulajdonképpen a 20 ezer képkockáig a Hold így bennemaradt a látómezőbe. Próbáltam autoguiderrel, de egyszerűen ez önmagában lesz így jó. Az autoguidernek valamiért nem tetszett az a hurka, így szanaszét ütötte, löködte a látómezőt. :) Valószínűleg a kupola is beleszól a seeingbe, illetve az is, hogy tolja fel a meleget alul az épület de ez a naplementés nyugodtság elég használható lenne, de itt meg a szűrő nem vág le eleget a világosban. Nem lett olyan hűde éles felvétel, de nem tudtam kihagyni eme szép sarlót.

A Nap 2024.04.07-én az erkélyemről fotózva, hat felvételből álló mozaik képen. 300 X 2ms, Gain200. Firecapture-el készítettem a nyerseket, flat korrekciót is alkalmaztam.

19:12-19:25 UT 15,4 mm 75°: 128x 35' Csillagszerű mag. Nagy, fényes. Hosszú küllő, közepesen feltekert karok, nem követhetőek sokáig, de azért látványosak (sőt, az egész égbolton az egyik legszebb galaxis). Szerkezete 15T-ben is jól látszik, a legelérhetőbb spirál az égen. 1-2 folt a felszínén. Megjegyzés: Már régóta szerettem volna lerajzolni.

12:59-13:29 UT 5,5 mm 62° LER: 164x 23' A korong éppen legérdekesebb részét örökítettem csak meg. Az ábrázolt látómezőn kívül eső 13628 foltcsoporthoz (ha az) részletrajzot készítettem. Megjegyzés: Zenittükör! Az égi nyugat van megjelölve. Eddigi legnagyobb H-alfa távcsöves élményem.

23:04-23:49 UT 30 mm 82° UWA: 40x 123' Előző rajz feliratozva, NGC 4425 visszahelyezve. Markarjan-lánc és M 87 (Virgo A), a Coma–Virgo-halmaz központja A légkör kezd kitisztulni, a Markarian-lánc már mindent megmutat, amit egy ilyen távcsőnek meg kell. Összesen 18 galaxis egy LM-n belül, hihetetlen élmény és látvány is, még ha egyenként csak apró foltok is. M 84, 86 és 87 a legfényesebbek, még az NGC 4435-8 páros (Szem-galaxisok, Arp 120), ami igazán szemet szúr, de a többi sem kínkeservesen nehéz. 40,5T-ben a galaxisok jóval kiterjedtebbnek látszanak. Egyszer megpróbálom a halványabbakat is levadászni. Ezt a területet nem lehet megunni. Megjegyzés: A háttér ekkora nagyításnál természetesen messze nem koromfekete, mint a rajzon. A nagyobb nagyítások után érzett kontraszt motivált ennek megemlítésére.

23:04-23:49 UT 30 mm 82° UWA: 40x 123' Markarjan-lánc és M 87 (Virgo A), a Coma–Virgo-halmaz központja A légkör kezd kitisztulni, a Markarian-lánc már mindent megmutat, amit egy ilyen távcsőnek meg kell. Összesen 18 galaxis egy LM-n belül, hihetetlen élmény és látvány is, még ha egyenként csak apró foltok is. M 84, 86 és 87 a legfényesebbek, még az NGC 4435-8 páros (Szem-galaxisok, Arp 120), ami igazán szemet szúr, de a többi sem kínkeservesen nehéz. 40,5T-ben a galaxisok jóval kiterjedtebbnek látszanak. Egyszer megpróbálom a halványabbakat is levadászni. Ezt a területet nem lehet megunni. Megjegyzés: A háttér ekkora nagyításnál természetesen messze nem koromfekete, mint a rajzon. A nagyobb nagyítások után érzett kontraszt motivált ennek megemlítésére. Az NGC 4425 valahogy eltűnt a rajzról a feldolgozás során, feltöltök egy feliratosat, azon már rajta lesz.

20:06-20:18 UT 35 mm 56°: 34x 98' Három galaxis egy látómezőben. Ezeket a mélyégobjektumokat láttam először távcsőben (igazából csak arra emlékszem, hogy három fényes volt augusztusi éjjelen, valószínűleg ezek lehettek). Az M 82-ben két sötét sáv már megjelenik, három fényes rögre osztják a felszínt. A másik két galaxis nem mutat részletet ezen a nagyításon. Az M 81 van középen, felül az M 82, bal alul pedig az elhanyagoltabb NGC 3077.

19:38-20:01 UT 25 mm 52°: 79x 40'. Bode galaxisa felfedezésének 250. évfordulója alkalmából (de amúgy is ideje volt már). Csillagszerű mag. Nagy, fényes. Homályos, nehezen észrevehető aprócska karok (jobb égen, kisebb nagyításon élesebbnek látszanak). Két fényes ív hosszában. Részletesség-fényesség arány ennél az objektumnál kimagaslóan alacsony. Megjegyzés: Élőben jobban néz ki a rajz, csak van a közepén egy fehér pötty a körző miatt (azóta máshogy rajzolom a köröket).

III.Kárpát-medencei Messier-maraton második éjszakáján készült csíkhúzós (startrails) stílusú életkép.

Próbálgattam egy kistelés távvezérelt rendszert a mostanság már tesztállomásnak használt első csillagdámból. A célpont éppen mártózott a falevelek között, ám ez adja a hangulatát szerintem. Fura egy kicsit, hisz készültem egy kézi kompozícióval, ahol semmi nincs "útban", de az kissé unalmas lett. Itt pont ez adja a hangulatát, hogy nem a kopasz fák közé bújik az égi páros, hanem már a falevelek közé, ahol viszont a Holdnak bőven szóródik már a fénye, valamint az egész beérkező fény deformálódik már. Hát meg kell hagyni, egy holdsarló mindig elég baró látvány.