Összes észlelés

A hosszú borongós időszak után talán ez volt az első alkalom, amikor a simogató napsütésben a napészlelő rendszer láthatott valami fényt. Ám mostanában ne nagyon vannak CME-k, kidobódások. Általában a GONG-H-alpha monitort nézem és vadászok a protuberanciákra. Ez ami a képen 9 óránál van, ez leszakadt később, de akkor pont borult volt az ég. A felvételnél most azt csináltam, hogy egy hosszabb meg egy rövidebb expót alkalmaztam. (0,8 és 0,1 ms ), de igazából a dinamika miatt mindegy volt, - árnyékok-csúcsfényekkel ki lehetett hozni azt a nagy facsoportot. :) A 174-es kamerával a 700mm-nél teljesen kirajzolódik a korong és a későbbiekben lesz majd lehetőség nagyítást is alkalmazni.

2025.02.21 15:57UT Komádi. A helyi Naplemente előtt vagyunk pár perccel. A Vénusz gond nélkül látható nyugaton. A Jupiter is 1 percen belül megvan. Mindkettő sárgásfehér. A hely ismerete által nem nehéz megtalálni őket - főleg a Vénuszt.

Egy hétvégi kedvező időjárást kihasználva készítettem egy gyors felvételt a Napról. Ezúttal a Skywatcher 72 milis apokromátja helyett a jóval nagyobb, 90 milis apokromátommal készítettem a képeket. A légkör nagyon nyugtalan volt, alaposan elkente a részleteket.

A Messier 45 egy nyílthalmaz a Bika csillagképben. Az égi egyenlítő közelében látható kb 1000 csillagot tartalmaz. A Földtől való távolsága 445 fényév, szabad szemmel látszik, fényessége 1,6 magnitúdó. A Fiastyúk még 114 mm es teleszkóppal is lenyűgözött, nagyon fényesek a csillagai, ha belegondolunk milyen lehet az égbolt a halmazon belülről szemlélve...

Tipikus, alföldi, téli időjárás: köd és fátyolfelhők.

Ez az egyik kedvenc célpontom. Kezdőként könnyű megtalálni és rövid expozíciós idő alatt is látszanak a részletek már egyetlen képen is. Ezzel a távcsővel és vezérléssel ez az első képem.

Az Orion-ködöt remélem senkinek se bemutatni. :) Majd 17 órányi nyers van a képben 2025. 01. 30. 2025. 02. 20 között készült, mikor derült volt. :D

Ebben az időszakban esténként amikor a felhőzet engedte, akkor a téma a Hold volt. Próbálgattam szép kompozíciókat, így ez a fajta átmenet a két tenger között sikerült, de nem csak a kompozíció, hanem talán a seeing szempontjából is. A kép fekvőben is megállná a helyét, de állítva még látványosabb. A szokásos rumliban mégis egy csomó beazonosítható dolog van, aminél megint ki lehet nyitni a Rückl holdatlaszt. :D Mág másfél hét azt újra lehet üzemeltetni a rendszert, csak legyen derült hozzá, valamint nyugi is. Érdekes, hogy ma a napokban a derült az megvolt, meg a hűtés is rendesen, de seeing tekintetében a béka segge alatt voltunk 15 emelettel lejjebb. :D

2025. 02. 20án éjszaka az Orion-ködöt fotóztam, és 20:38kor megjelent valami a képen, és lassan kb 4 perc alatt vonult át. A látómező szélessége kb 1 fok. Lehet tippelni hogy mi is lehet az, bár a helyes választ én se tudom. :D

Egy korábbi felvételemet dolgoztam fel újra, ezúttal a Pixinsight szoftver segítségével. 2021. 08. 13-án, a VEGA '21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábort soránkészült felvételem az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perszeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz ikerhalmaz közelében. Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7.500 fényévre található a Földtől.

Az IC 443 (Medúza-köd) szupernóva maradvány az Ikrek (Gemini) csillagképben mintegy 5000 fényév távolságra található. A ködöt egy csillagrobbanás következtében kivetődő anyag alkotja. A kép jobb oldalán látható fényes csillag a Propus az ikrek csillagkép bal lába. A képet 2025 január 26-tól február 11-ig rossz időjárási körülmények (felhők) között fotóztam.

Békés téli estéken, amikor még nincs ködveszély, talán a legszebb az égbolt az évszakok estéi közül. Ott a Tejút, jön a téli rész, az Orion... de még mindig lehet csemegézni a nyári érdekességekből, vagy épp őszi objektumokkal lehet eltölteni az este egy részét. Hajnalban meg már jön a tavasz... sőt... nyár. :) Mivel aktív a Nap, ezért a légkörfény sajnos gyakori vendég a képeken. Karácsony és Szilveszter között bármelyik képet is készítettem, azon vaskosan zöld gravitációs hullámok által torzított fénylés volt. Mostanában jött divatba, hogy H-alfát implementálnak az asztrotájképekbe. Van aki szép igényesen, de láttam már kegyetlen ásítást Eridanus-looppal, te jó ég. :D Klipszűrővel ez egy elég veszélyes mutatvány. Egy rossz mozdulat és utána nem kell használni este a szűrőt, vagy ami még rosszabb, megy a kosz a tüköraknába. Az ünnepek között sokan voltak nálunk, de pont volt lehetőségem egyszer-kétszer fotózni is és nagy élmény volt a derült ég alatt tesztelgetni. Az ország nagyrészével ellentétben a Zselicben végig derültre sikeredett a téliszünet ezen része. :D

A vörös bolygó ilyen fókusztávolságon rendesen megizzasztott különösen a feldolgozás során vaciláltam sokat. Kíváncsian várom véleményeteket.

A Hold és Mars bolygó közelsége, jó lehetőséget adott az észlelésre, fotózással. Elfért a két égitest a látómezőben. Nem lett szerkesztve a kép, csak fényerőt változtattam meg a Mars bolygó jobb láthatóságáért.

Egy korábbi képemet dolgoztam fel újra, ezúttal Pixinsigt segítségével. 2022.03.04-én, a VCSE észlelőhétvégéjén készült felvételem, az NGC 3521 galaxisról. A felvételek készítése során folyamatosan jöttek-mentek a felhők, ezért jóval kevesebb nyers felvételt tudtam készíteni, mint amit szerettem volna. Az NGC 3521 egy "pelyhes" spirálgalaxis, karjai szakadozottnak látszanak a forró, fiatal csillaghalmazok által gerjesztett, halványan fénylő gázanyag miatt. A galaxist halvány halo veszi körül, amibe messzire belenyúlik néhány spirálkar.

Megpróbáltam a fényszennyezett környékemet kihasználni, így építettem egy rendszert a jelenlévő eszközökből. A régi expóim helyett úgy döntöttem, hogy 10 percen exponáltatom a kamerát a szűrőkkel. Újhold környékén OIII, kb. első negyedig Halfa, amit bír a 12 nm. Kerestem youtube videót és a DeepSpaceAstro oldalán találtam egy jó kis feldolgozást erről a metódusról. Bár nem vagyok a híve a keskenysávos fotózásnak, de ilyen fények és szilárdtüzelés mellett ennek is van létjogosultsága. Míg az RGB-s sötétködből csak 90 óra van, annak is 30 óra a Halfája, ... így ilyen felhős időszakban nem mostanában lesz abból valami. :)

A majdnem teliholdtól déli irányban 12 ívpercre a vörösen ragyogó Mars bolygó csodálatos látvány volt.

Nagyon halvány, kékes reflexiós ködök az őszi Tejút északi peremén, a Cassiopeia és Perseusz között, a Zsiráf csillagképben. A kisebb katalógusszámú és méretében is kisebb VdB14 a B Cam 4 magnitúdós csillag fényét tükrözi vissza, a vdB15 pedig a C Cam 5 magnitúdós csillagot veszi körül.

A héten aktívan fotózgattam a Holdat. Egy alkalomkor 3-4 képet tudtam készíteni. Ez az első nagy kedvenc az estéről és az adott fázistól. A terminátor környéki napkelte után még mindig jól látszódik a Theophilus központi rakása, valamint a romhalmaz, amit a becsapódás művelt. Nagyon tetszett a hatalmas koncentrikus ív, ami a holdtenger fala is egyben. Rengeteg beazonosítanivaló kráter van a képen, amit a Rückl holdatlasz segítségével már azért elkezdtem, de majd kiállítás alkalmával valószínűleg fel is lesz adva a lecke, hogy egy infografikán le lehessen lesni ezeket a ragyákat. :) Fotózáskor a kupolaseeing miatt a napnyugta utáni időpontot választotam, amikor a lehető legjobb a nyugodtság az épületnél. Feldolgozásnál eleinte görbéket használtam, majd jött két részletben az életlen maszk bizonyos rádiuszokkal és százalékokkal.

Még feldolgozás alatt áll a kép, mert több adatra lesz szükségem, de már jó úton haladok.